Ezért áll 24 órából egy nap, és 60 percből egy óra - Ezeknek a népcsoportoknak köszönhetjük a mai időszámítást
Hosszú út vezetett a ma ismert időszámításig.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A ma használt 24 órás napi időszámításunk eredete, amelyben minden óra 60 percre és a percek 60 másodpercre vannak felosztva, elképesztően összetett és érdekes.
Számos népcsoport alkotta, és hosszú évezredeken keresztül tökéletesítette.
Ezért áll 24 órából egy nap, és 60 percből egy óra
A babilóniaiaktól nemcsak a 60-as egységet, hanem a kör 360 fokra történő felosztását is megörököltük. Amit viszont nem őriztünk meg, az a napok 360 részre osztása. Ezt a rendszert ush-nak nevezték, és a mi időszámításunkban egy egységnyi belőle négy percnek felel meg.
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary
A kutató szerint a népcsoport azért ragaszkodott ehhez a rendkívül tagolt egységhez, mert az év napjainak számát is 360-ra becsülték.
Az ókori kínaiak
Az ősi kínaiak kettős időszámítást alkalmaztak, amelyben a napot 12 úgynevezett dupla órára osztották. Egy külön rendszerben, a "ke"-ben pedig 100 egyelőre részre tagolták a napot. Ami ezt az elrendezést bonyolította, az az volt, hogy a két rendszer nem jól illeszkedett egymáshoz, mivel a dupla órákban így nem egész számú "ke" volt.
Fotó: T-Studio / Getty Images Hungary
Ezt a kellemetlenséget csak jóval később, a 17. század első felében sikerült kijavítaniuk. Ekkor 96-ra csökkentették a "ke"-k számát egy napban.
Az egyiptomiak
Dr. Nick Lomb, a Sydney-i Obszervatórium csillagászati szakreferensének elmondása szerint mindez az ókori egyiptomiakhoz vezethető vissza, akik a nappali időt 10 órára osztották, majd hozzáadtak egy szürkületi órát a napszak elején, és egy másikat a végén. A csillagászati megfigyeléseik alapján pedig az éjszakát egybefüggő 12 órában határozták meg.
Fotó: peng song / Getty Images Hungary
Az idő múlását és a pontos időt olyan eszközökkel mérték, mint a napóra és a szürkületi óra. Az általuk vetített árnyékot pedig az adott évszaknak megfelelően olvasták le. Az egyiptomi naptári évet 36 tíznapos hétre osztották fel, amelyek mindegyikét egy dekánnak neveztek. Ennek segítségével tudták meghatározni az éjszakai időt.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
Jól látható, hogy az ősi civilizációk már nagyon rég felismerték a természeti jelenségek ismétlődő tulajdonságát, és a Nap, a Hold, valamint a csillagok mozgását használták fel az idő mérésére és az események időzítésére. Tulajdonképpen a svájci óra pontossága is hozzájuk vezethető vissza.
Olvass tovább! Egyre hosszabbak a Földön a napok: volt idő, hogy csak 18 órából álltak, mára 24-ből
Bárcsak 48 óra lenne egy nap! Akkor minden beleférne, amit el kell intéznem - ugye mindenki mondta már életében? Nos, egyszer ez is elérkezhet, igaz, csak elképzelhetetlenül soká. A Föld napjai ugyanis egyre hosszabbodnak.
Egyre hosszabbak a Földön a napok: volt idő, hogy csak 18 órából álltak, mára 24-ből
Már most is hat órával hosszabb egy nap, mint egykor volt.
Elolvasom(A képek forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
- érdekesség
- pszichológia
