A jövőben Magyarországon is lehetnek pusztító tornádók: a szakemberek szerint egyre nagyobb rá az esély
Az éghajlatváltozás hatásai egyre erősebben érezhetők, a szélsőséges időjárás pedig Magyarországot sem kíméli majd a közeljövőben.
- A 62 éves Náray Tamásra rá se ismerni: ősz hajjal jelentkezett a Reggeliben Spanyolországból
- Gáspár Bea 2005-ben bikinire vetkőzött egy férfimagazinnak: 47 évesen fürdőruhában pózol
- 9 kérdéses kvíz az ötödikes matekból: teszteld, mire emlékszel még belőle!
- 10 kvízkérdés az Árpád-házi királyokról: melyik uralkodó bocsátotta ki az Aranybullát?
- Napi 5 percet kell rászánni, és csökkenhet a magas vérnyomás: ingyen van, és nagyon hatékony a speciális légzőgyakorlat
Június végén hatalmas vihar zavarta meg a hosszú napok óta egész Európában tomboló kánikulát, a legnagyobb erővel pedig Csehország és Szlovákia határa mentén csapott le, ahol tornádó is kialakult. A forgószelek főként az Egyesült Államokban jellemzők, ilyen pusztító jelenségre Európában már nagyon rég volt példa.
A tornádókat egy 0-5-ig terjedő Fujita-skálán mérik, ami alapján a csehországi a 4-es kategóriába tartozott. Ez már pusztítónak számít, a hatalmas erejű szél és tölcsér épületeket, tetőszerkezeteket, fákat és járműveket is képes a föld színével egyenlővé tenni.
Egyre több lesz az ilyen jelenség
Bár Magyarországon szerencsésnek érezhetjük magunkat, hiszen a Kárpát-medence remek védelmi rendszert jelent az intenzív időjárási hatások ellen, ez a klímaváltozás miatt teljesen megváltozhat, és egyre gyakrabban mi is megtapasztalhatjuk a pusztító tornádók hatalmas erejét. A hurrikánokat, tájfunokat és 5-ös erősségű tornádókat okozó trópusi ciklonokkal ellentétben Európában a szupercellák felelnek a forgószelek kialakulásáért, vagyis olyan intenzív zivatarrendszer, aminek felhőiben felfelé haladva a szél sebessége és iránya is változik. A szupercellák belsejében a szél elérheti vagy meg is haladhatja a 100 km/órás sebességet, ami már hatalmas pusztításra képes, ha lakott terület felett alakul ki.
Az intenzív zivatarrendszer kialakulásában nagy szerepet játszik a felszíni hőmérséklet is, minél forróbb a levegő, ami fölé a hideg légtömeg érkezik, annál hevesebb lesz a vihar. Mivel a globális felmelegedés miatt évről évre dőlnek meg a melegrekordok, ezért már a közeljövőben sokkal intenzívebb viharokra számíthatunk, ez alól pedig Magyarország sem lesz kivétel, ráadásul nemcsak gyakoribbá, hanem erősebbé is válnak. Hazánkban a legerősebb feljegyzett tornádó 1924. június 13-án csapott le Biatorbágy és Páty közelében, ekkor F4-es erősségűt mértek, és bár azóta sem azonosítottak ennél erősebb forgószelet, a 2010-es években itt is megsokasodtak az észlelések, ami előrevetíti, hogy a folyamat már elkezdődött.
Nemcsak száraz időszakból, hanem nyári esőből is egyre több lesz Budapesten: ez az oka a meteorológus szerint
Olyan nyár is lehet a fővárosban, amikor fél hónapig nem esik eső.
(Borítókép forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
- tudomány
- klímaváltozás
410 millió ember lakóhelye kerülhet veszélybe a vízszint emelkedése miatt
- globális felmelegedés
- klímaváltozás
