Légrády Erzsébet elsőként kapott gyógyszerészdiplomát nőként - Ez a 8 nő keményen harcolt az egyenjogúságért
Ezeknek a nőknek hatalmas szerepe volt a magyar történelemben.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A női egyenjogúság kérdése, nem túlzás azt állítani, hogy több száz éve terítéken van. A "gyengébbik nem" háttérbe szorítása és negatív megkülönböztetése ugyanis napjainkban is probléma. Egyes területeken a nőknek még mindig harcolniuk kell az általános emberi jogokért és azért, hogy ne tulajdonként kezelve éljék az életüket. Ennek a kemény harcnak pedig megvannak a maga meghatározó alakjai. Ha szívesen olvasnál még híres feminista nőkről, kattints ide.
Ez a nyolc nő keményen harcolt az egyenjogúságért
Ebben a cikkben nyolc olyan nőt mutatunk be, akiknek hatalmas szerepe volt a hazai feminizmus szempontjából. Ők az első elismert magyar női tudósok, írók és politikusok. Lapozz, és ismerd meg a történetüket!
Slachta Margit szociális missziós nővérként tartotta első nagyobb hatású előadásait 1909-ben. A részleges emancipációt képviselte, elutasította a polgári feminizmust, viszont a nőt a tűzhely mellé küldő konzervativizmussal sem értetett egyet. 1920-ban tört politikai karrierre, ő volt Magyarország első képviselőnője.
Fotó: Adorján Rezsõ / MTI
Tary Gizella vívó és író sportteljesítményeivel nemcsak önmagát, de a magyar női versenysportot is beírta a történelembe. 1909-ben Pozsonyban ő volt az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon pedig ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését.
Polányi Laura a 19. század második felének egyik legmeghatározóbb női alakja a magyar történelemben. Közgazdaság-történelmi értekezéseivel osztatlan sikert aratott 1909-ben, de számos előadása szólt a nevelésről és más társadalomtudományi kérdésről. 1911-ben nyitott, saját iskolájában a poroszos elvek helyett liberális oktatás folyt, és ő volt az egyik fő szervezője a radikális asszonycsoportnak Magyarországon.
Czeke Marianne az első magyar könyvtáros, feminista aktivista, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének (MANSZ) tagja, valamint 1925-ben az IFUW (Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete) magyar szervezetének társalapítója. Tanulmányait és értekezéseit a nők elnyomása elleni küzdelem és az egyenjogúság ihlette. Élete végére kiváló szakértője lett az angliai és kelet-európai politikának is.
Fischhof Ágota, az első magyar szakképzett könyvtárosnő 1895-ben született. Érettségi után könyvtárosi főiskolát végzett - Móra Ferenc javaslatára - Berlinben. Személye több művészt megihletett, felbukkant könyvekben, többek között Juhász Gyula is írt róla verset.
Tedeschi Borbála az első Magyarországon diplomát szerző nő, és egyben az első magyar női bölcsészdoktor. 1869-ben született Temesváron, tanulmányait elsőként a zürichi egyetemen kezdte, de miután megnyitották az első nők számára is engedélyezett karokat Magyarországon, hazatért, és itthon fejezte be.
Kevesen tudják, hogy egy magyar nő volt az asztalitenisz első világbajnoka. Mednyánszky Mária 1926-ban Londonban nyerte meg az első alkalommal megrendezett asztalitenisz-vb-t. Pályafutása során 22 magyar bajnoki címet szerzett (ebből egyet a férficsapatban), és 18 világbajnoki aranyérmet nyert.
Légrády Erzsébet az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben kapta meg a budapesti egyetemen. Részt vett a hágai XI. Nemzetközi Gyógyszerész Kongresszuson, ami által ő az első női tudós, aki Magyarországot nemzetközi tudományos konferencián képviselte. Előadásában a magyarországi női gyógyszerészekről beszélt.
VIII. Henrik szajhájának hitték, és testvérével is hírbe hozták - Sokáig tévesen ítélték meg Boleyn Annát
Az angol királynéról úgy tartották, laza erkölcsű és hűtlen feleség volt.
Elolvasom(A képek forrása: MTI Fotóbank, A Nőkért Egyesület Honlapja)
OLVASD EL EZT IS!
- változás
- vélemény
Mit kérnénk nőnapra, ha bármit lehetne? Az biztos, hogy nem virágot
