Te is szoktál magadhoz beszélni? Ezért érdemes kipróbálnod a kutatások szerint

Amikor sétálunk az utcán, és látunk valakit szembejönni, aki magában, saját magához beszél, sokszor inkább úgy döntünk, hogy átkelünk a másik oldalra, és ott folytatjuk az utunkat. Óhatatlanul azt gondoljuk, talán tartanunk kellene tőle.

Noha ez egy bizonyos ponton túl tényleg mentális probléma jele lehet, az, hogy valaki időnként saját magához szól, teljesen természetes dolog. Belső dialógusunk folyamatosan fut a fejünkben, és az, hogy egy-egy mondatot ki is mondunk ezekből, valójában még hasznos is.

Miért jó, ha magunkhoz beszélünk?

Az önmagunkkal folytatott beszélgetés kisgyermekkorban kezdődik, és összefüggésbe hozható azzal a folyamattal, ahogyan újabb és újabb motoros képességeket kezdünk használni, például, hogy hogyan kell elérni tárgyakat, vagy később, amikor megtanulunk cipőfűzőt kötni.

Nemhiába indul el ennyire korán: a belső dialógusnak helye és szerepe van az emberi elme működésében. Mint azt dr. Tara Well pszichológusprofesszor is részletezte, a következő kedvező hatásai vannak.

Fokozza a magabiztosságot

Tudjuk, hogy a bátorító szavak mennyire fontosak, és milyen erőt adnak egy olyan helyzetben, amikor megpróbáltatásra kerül sor. Ez akkor is működik, ha saját magunktól ered a biztatás.

A görög Thessaly Egyetem kutatói sportfeladatokat felsorakoztató vizsgálatot végeztek, melynek keretében két csoportra osztották a résztvevőket. Bár mindkét oldal azonos edzésben részesült, az egyiknek az önmaguk felé irányuló beszédet erősítő tréninget is tartottak. Az utóbbiak magabiztosabbak lettek, kevésbé szorongtak a feladatok során, sőt még a teljesítményük is javult, amit annak köszönhettek, hogy jó, maguk felé intézett kommunikációjukkal képesek voltak saját önbizalmuk táplálására.

Segít kezelni a negatív érzelmeket

A saját magunk felé célzott mondatok abban is segítenek, hogy könnyebben vészeljünk át egy érzelmi megpróbáltatást. A Michigani Egyetem kutatói szerint ez főleg akkor működik, ha E/3. személyben szólítjuk meg magunkat.

Ezt úgy mérték fel, hogy EEG-t kapcsoltak a vizsgálatban részt vevőkre, hogy megfigyelhessék agyhullámaikat, miközben olyan képeket mutattak nekik, amelyek semlegesek vagy emocionálisan felkorbácsolóak voltak. Amikor olyan képet láttak az alanyok, amit érzésük szerint az utóbbi csoportba soroltak, akkor első körben azt kellett mondaniuk: ezt én felkavarónak látom, második körben pedig saját nevükkel, 3. személyben kellett fogalmazniuk: ezt XY felkavarónak látja. A második mondat kimondása után sokkal előbb csökkent az agyukban a kép keltette érzelmi felfokozottság jele, mint az előbbi mondattal, azaz a 3. személyű kommunikáció valóban nyugtató hatással lehet.

Hogyan lehet fejleszteni?

Wells szerint az önmagunkkal folytatott kommunikációt érdemes fejleszteni. Tanácsa szerint hasznos lehet, ha olykor tükör vagy videó segítségével beszélünk saját magunkhoz. Ez nemcsak abban segít, hogy a fenti helyzetekben magabiztosabban és erősebb lélekkel álljunk helyt, hanem abban is, hogy a saját helyzetünket, aktuális problémáinkat bizonyos értelemben véve egy másik perspektívából láthassuk, és könnyebben találjunk megoldást.

Nagyon fontos, hogy bár a belső dialógus alapvetően építő hatású, romboló is lehet, amennyiben erősen kritikus hangot alkalmazunk magunkkal szemben. Erre érdemes felfigyelni. Ha nem sikerül ezt csökkenteni, és inkább javunkra fordítani az önmagunk felé irányuló beszédet, akkor akár pszichológus segítségét is érdemes lehet igénybe venni, elkerülendő, hogy az önértékelésünk sérüljön.

Mit lehet tenni mérgező gondolatok ellen?

A túl kemény önkritika, a legrosszabb forgatókönyv szajkózása, az örökösen ismételt negatív gondolatok rombolnak: hogyan lehet őket kiküszöbölni a pszichoterapeuta szerint?

• beszéd
• gondolkodás
• gondolat
• szokás
• pszichológia
• Terasz