Önmagát mumifikálta a buddhista szerzetes: Luang Pho Daeng történetét alig lehet elhinni

Nagyon kevés szerzeteseknek sikerült elérnie a buddhaiságot, ami lényegében azt jelenti, hogy élő Buddhává válnak. A szerzetesi múmiákat hívják így, ami az önmumifikálás eredménye.

Kemény, és a 19. század óta illegális út vezetett ahhoz, hogy valaki önmagát mumifikálja. A folyamatban sokan elbuktak, de Luang Pho Daeng buddhista szerzetes azon kevesek közé tartozik, akiknek sikerült konzerválniuk saját testüket az örökkévalóságnak.

Luang Pho Daeng, az élő Buddha

A buddhista szerzetes 1894-ben született a Thai-öbölben. A Thaiföldön élők legelterjedtebb vallása a théraváda buddhizmus, Luang is követői közé tartozott. Kambodzsában, Laoszban, Sri Lankán, Thaiföldön és Burmában hivatalos vallásként tartják számon, és már nyugatabbra is kezd betörni. 

Luang a húszas éveiben lett szerzetes, azonban a kezdeti lendülete hamar alábbhagyott. Pár hónap után felhagyott az önmegtartóztató léttel, családot alapított, és egy teljesen más úton folytatta tovább életét. Szerzetesi léte mégis nyomot hagyott viselkedésében, a második világháború alatt Pho Daen sikeres üzletemberként rengeteg pénzt adományozott ruházkodásra és gyógyszerekre a rászorulók számára. Mindig tisztelte az életet.

Vissza a szerzeteséletbe

1944 körül, ötvenéves korában felesége és hat gyermeke támogatásával úgy döntött, ismét szerzetesnek áll. Miután újra théraváda buddhista szerzetes lett, elkezdte tanulmányozni a különböző meditációs technikákat. Mesterévé vált a körülbelül 2500 éves Vipassana meditációnak, ami szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy tisztánlátás.

Egy idő után már akár 15 napon keresztül is tudott meditálni, eközben végig mozdulatlan volt, nem evett és nem ivott. Az orvosok figyelmeztették is a férfit a lehetséges negatív következményekre, mivel vészesen kevés folyadékot fogyasztott, könnyen kiszáradhatott volna. Nagyon szigorú, egyszerű életet élt, naponta csak egyszer étkezett valami könnyű ételt, mindig ugyanabból a tányérból.

Egy idő után a meditáció nagymesterének egyre nőtt a rajongói tábora, sokan utaztak hozzá a Ko Szamuj szigetén található Wat Khunaram templomba tanulni tőle.

Luang megjósolta saját halálát, és tudatta a többi szerzetessel is, hogy önmumifikációra készül - valószínűleg már a bejelentés előtt rég elkezdte a folyamatot, ami általában körülbelül 6-9 év felkészülési időt igényelt.

A szerzetes nem jutott el az önmumifikáló folyamat végére, mert meditáció közben hunyt el, és már eleve holtan helyezték lótuszülésben a sírba. Utólag konzerválták, és sikeresnek bizonyult az eljárás, ugyanis még harminc év elteltével is tökéletesen ép a test. A mai napig sokan teszik tiszteletüket a Wat Khunaram templomában előtte.

A belső szervei - beleértve az agyat is - csodával határos módon épek maradtak, mindössze összezsugorodtak a kiszáradás miatt. Az esztétika végett a szemét a már védjegyének számító Ray-Ban napszemüveggel takarták el, mivel a többi szerzetes nem akarta, hogy látványa bárkit kellemetlenül érintsen.

Az önmumifikáció folyamata

Az nem ismeretes, Luang szerzetes pontosan hogyan járt el, de az önmumifikáló eljárás leggyakoribb leírása ismert.

A hosszú folyamat kezdetétől a szerzetes különböző magvakat és bogyós gyümölcsöket fogyaszt, ami mellett napi szinten edz is, mindezt pedig ezer napon át teszi.

Azután a következő ezer napon keresztül fakérgen és gyökereken él. Ebbe az étrendbe már csak néha-néha férnek bele a bogyók. A folyamat végén a szerzetes a mérgező urushi fa levéből iszik, amit normális esetben lakkozásra szoktak használni. Ennek annyira mérgező a leve, hogy aki fogyaszt belőle, azt rendszeresen hányásra ingerli, amivel csak még többet veszít a hidratáltságából. A folyadék másik szerepe, hogy mintegy konzerválja is a testet.

A sovány, rossz fizikai állapotba került szerzetes lótuszpózban befekszik egy sírba, ahonnan nem mozdul haláláig, közben a buddhista kolostor többi lakója bevezetnek hozzá egy kis csövet, amin keresztül lélegezni tud az elevenen eltemetett szerzetes. Egy csengőt is elhelyeznek a sírhely szomszédságában, aminek zsinórját szintén leengedik mellé. A meditáló szerzetes dolga napi egyszer csengetni: így jelzi a többieknek, hogy még életben van.

Ha már napok óta nem hallatszik a csengő, kiszedik a légzőcsövet, és bezárják a sírt további ezer napra. Utána feltárják azt, és ha sikeres volt az eljárás, akkor egy múmiát találnak benne. Ezt élő Buddhaként elhelyezik a templomban. Eddig 24 szerzetesnek sikerült magát mumifikálnia. Ha nem működik a folyamat, akkor ugyan nagy tisztelettel, de végleg eltemetik a testet.

Mély megbecsülés övezi az élő Buddhákat, akik az életükben képviselt értékeket halálukban is visszatükrözik. Luang Pho Daen is közéjük tartozik.

Szent helyek a világban

Nézz meg képeken tízet a világ legszentebb helyszínei közül, melyek egy részében a természet, másutt az emberi alkotások vagy éppen ennek a kettőnek a találkozása nyújt pazar látványt.

(Képek forrása: Wikipedia, Getty Images Hungary.)

• mumifikálás
• buddhizmus
• szerzetes
• múmia
• luang pho daeng
• dehidratáció
• kiszáradás
• thaiföld
• Terasz