Listát vezet a kormány a bloggerekről

Az internetes információáramlás cenzúrája az ázsiai és közel-keleti országokban a legjellemzőbb. A diktatúrák, valamint a totalitárius rendszerek különféle korlátozásokat és szankciókat vezetnek be, hiszen a rezsim jövője miatt kordában kell tartani a lakosokat, ennek egyik módja pedig az, ha megszabják, milyen tartalmakat érhetnek el a folyamatosan bővülő világhálón.

Abban az esetben, ha valaki - legyen civil vagy újságíró - megszegi a korlátozásokat, vagy a kormánnyal szemben veszélyes információkat birtokol, és ad tovább, akár több évnyi börtönbüntetéssel is sújtható.

Lista a véleményformálókról

A történelem során francia és iszlám szokások alakították ki a jelenkori viszonyokat Tunéziában, a helyi lakosok mindennapjait azonban nem csupán a kulturális és vallási szabályok határozzák meg. Az ország vezetése korlátozza az internet szabad felhasználását: letiltottak chat-oldalakat, pornográf tartalommal rendelkező portálokat, ezeken felül pedig egy központi, kormány által ellenőrzött szűrőn keresztül figyelik a fel- és letöltött adatok, dokumentumok tartalmát.

Adminisztrációs jelleggel a bloggerekről, azok IP-címéről és személyes adatairól nyilvántartást is vezetnek, hogy folyamatos kontroll alatt tarthassák őket. Ugyanakkor nem csupán honlapok ezreinek elérhetőségét tiltotta le, de a fájlcserélő kapcsolatokat lehetővé tévő peer-to-peer hálózatok és az internethasználók közötti FTP-kapcsolatok létrejöttét is megakadályozza a tunéziai kormány.

Abban az esetben, ha a kormány számára nem tetsző bloggertevékenységre bukkan, nemcsak a blogger hozzáférési jogát korlátozza, de önkényesen az oldal törlését is végrehajtja.

A legmerevebb cenzúra hazája

Kína rohamos térhódítása ellenére az országban szigorúan korlátozzák az internetezést. A hatalom által megszűrt netes elérhetőségek körét Chinternetnek nevezik a helyiek, hiszen honlapok tízezreit blokkolja azok URL-jei alapján, illetve olyan keresőszavak miatt, mint például Dalai Láma, szólásszabadság, emberi jogok és demokrácia. A pornográf tartalmak, nemzetközi hírportálok szintén tiltólistán vannak, sőt, az állami alapítású legnagyobb médiaszolgáltató is csak az egyeztetés után megkapott engedéllyel töltheti fel a híreket a honlapjára.

Az internetkávézók tulajdonosainak az ott internetezők fényképeit és személyes adatait tartalmazó listákat kell továbbítani a kormány felé, mely tartalmazza a weben töltött idő kezdetét és végét is, hogy ilyen formában lekövethető és büntethető legyen a szabályszegő. Abban az esetben, ha nem tetsző véleményre bukkannak a cenzorok, annak megfogalmazóját börtönbüntetésre ítélik. Emiatt jelenleg 30 újságíró és több mint 70 civil tölti a napjait a rácsok mögött.

Elérhetetlen internet

A világon az egyik legkeményebb diktatúra hazája Észak-Korea. A 22 milliós lakosságnak megközelítőleg talán 4%-a használhatja az internetet, ami lényegében a rezsim tagjait és néhány külföldi diplomatát jelent.

A civilek nagy része még az internet létezéséről sem tud, adta hírül az Újságírók Határok Nélkül szervezet. A hatalom minden eszközzel igyekszik megakadályozni a nemzetközi hírek eljutását a lakossághoz. Az ország összesen 30 IP-címmel rendelkezik, melyek használaton kívül vannak. A nemzeti intranet révén csupán az ország három legnagyobb könyvtárát lehet elérni, ám a hozzáférés csak az engedéllyel rendelkező kiváltságosok számára biztosított. Internetkávézókat is csak elvétve lehet találni, melyek működése a legnagyobb szigor és ellenőrzés alatt zajlik, bár az átlagember számára rendkívül magas a internetezés díja.

Az ország hivatalos oldalát is egy amerikai hoszton működtetik, a tartalomért pedig a Japánban működő hírügynökség a felelős, és természetesen csakis a rezsim által pozitívnak ítélt hírek közzétételét engedélyezik. Ám ezek az ország lakói számára szintén elérhetetlenek.

Fotó: deseretnews.com.

• jogok
• internet
• külföld
• érdekességek a világból
• társadalmi probléma
• politika
• Terasz