Sosem láttak még ilyen lovat: a gazda sem hitt a szemének, amikor megszületett

A világ árgus szemekkel figyeli Izlandot az utóbbi időben, egészen konkrétan Baldur Eiðsson, izlandi lótenyésztő portáját. Merthogy egyik kancájának egyedi mintázatú csikója született.

Szó se róla, a fiatal mén sokat örökölt anyja vonásaiból, ám bizonyos tekintetben nagyon is különböznek. A paripa teste szürkésbarna, sörényét és farkát káprázatos fehér foltok tarkítják, arca hófehér, míg a szemei égszínkékek.

Egyedülálló mintával született

Valamikor réges-régen vikingek telepítettek lovakat Izlandra, akik a zord, szélsőséges időjárási körülmények miatt fajtatiszták maradtak az elmúlt ezer évben. Ellertnél azonban egyedi szőrmintát azonosítottak.

Nemhogy a világ, saját gazdája is hitetlenkedve fogadta születése pillanatában a kis jövevényt, és azt hitte, csupán a szeme káprázik. Freyja Imsland, genetikai kutató egy ideje nyomon követi a lovarda életét, és megmagyarázta a különleges mintázat okát.

- A jelenség olyannyira egyedi, hogy nincs még egy ilyen ló a Földön. Mivel szülei kiváló vérvonalból származnak, nem kérdéses, hogy utódaik is azok lettek - mondja a szakértő. Ehhez képest Eiðsson először kétségbeesett, ezért vértesztet csináltatott az újszülött csikón, hogy kizárhassa a tenyésztési hiba lehetőségét. 

Mióta kiderült, hogy szó sincs hibáról, Ellertet gyakran illetik a ýruskjóttur elnevezéssel, ami azt jelenti: pettyes. Egyúttal ez lett színezetének hivatalos megnevezése is. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, kiemelt figyelmet kell fordítani a ritka lovakra, merthogy elég egy fertőző légúti betegség, és örökre kihalhatnak.

Mikor háziasították a lovakat?

Sok helyen az a hír járja, hogy vadlovakat a világ számos pontján háziasítottak, amerikai tudósok azonban mást állítanak egy, az Amerikai Tudományos Akadémia szaklapjában publikált tanulmányban. A Cambridge-i Egyetem professzorai szerint a vadlovak vándorlása az eurázsiai sztyeppe keleti vidékéről nyugat felé nagyjából 160 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett, míg háziasításuk megközelítőleg hatezer évvel ezelőtti dátumhoz köthető.

A sztyeppe nyugati részén élő népek a háziasított lovak mellé rendszeresen vadlovakat is fogtak, ezáltal növelték a ménest. Csakhogy nevükhöz hűen a vadlovakat korántsem volt egyszerű fogságban tartani és szaporítani.

Mivel a kancák betörhetőbbnek bizonyultak, többnyire velük pótolták a ménes elpusztult tagjait. A kutatók szerint ez lehet a magyarázat a mai lovak DNS-ének sokszínűségére, és valószínűleg ezért tartják sokan gyerekjátéknak a vadlovak megszelídítését. 

Tíz embertelenül cuki tény az állatvilágból, ami feldobja a napodat

A Kaliforniai Egyetem egyik kutatása szerint az emberek nem sokban különböznek az állatoktól, legalábbis az érzelemkifejezés szempontjából. Mert hiszed, vagy sem, ők is érezhetnek bánatot vagy szomorúságot, annak ellenére, hogy kifejezési eszköztáruk szegényesebb a kétlábúakénál. Persze, számunkra ettől csak még cukibbak és szeretni valóbbak, hiszen kinek a szívét ne melengetné meg a tény, hogy a hím pingvinek hosszú vándorutat tesznek meg, hogy megtalálják a tökéletes eljegyzési kavicsot szívük választottjának? És ez még csak a kezdet.

Képek: CNN,  ellertfrabaldurshaga.

• érdekességek a világból
• kutatások
• ló
• genetika
• Terasz