Közel 80 ezer munkahely szűnhet meg a Munka Törvénykönyve miatt

Jelentősen csökkenhet a kölcsönzött munkavállalók létszáma a júliusban hatályba lépő új Munka Törvénykönyve miatt, és ez egyben a foglalkoztatottság csökkenését eredményezheti, mivel a kölcsönzött dolgozók várhatóan nem kerülnek át teljes mértékben a kölcsönvevőhöz belső állományba.

Ezt Köves Balázs, a Trenkwalder Magyarország értékesítési és marketingvezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének - SZTMSZ - alelnöke mondta az MTI-nek.

60%-kal is csökkenhet a létrejött munkahelyek száma

Köves Balázs kiemelte: jelenleg is folynak a szakmai egyeztetések a Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről, melyekről az SZTMSZ a munkáltatói érdekképviseletekkel is tárgyalt.

Köves Balázs szerint, ha a rendelkezések jelenlegi formájukban lépnek életbe, akkor statisztikai szintű romlás történik majd a foglalkoztatottságban, és Magyarország gazdasági versenyképessége is romlik. Az SZTMSZ és a munkáltatói szervezetek ennek megelőzésére megtették módosító javaslataikat a szaktárca felé.

A szakértő szerint, amennyiben a törvénykönyv jelenlegi formájában lép életbe, úgy a vállalatok a munkaerő-kölcsönzés megszüntetése mellett dönthetnek, emiatt pedig a kölcsönzött állományt biztosan nem vennék át teljes mértékben saját állományukba.

Így véglegesen elveszhet a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30, de akár 60%-a is - mondta.

Köves Balázs úgy vélte, a szféra egy része a szürke zóna irányába fog elindulni, a külföldi termelő cégeknek ez ugyanakkor nem megfelelő megoldás.

- Át fogják gondolni, hogy van-e rugalmas foglalkoztatásra lehetőség, vagy extrém esetben át kell helyezniük a gyártásukat Magyarországról - mondta.

Nem fogja megérni a munkáltatóknak

A Trenkwalder és az SZTMSZ a legfőbb problémát egyrészt a határozott idejű munkaszerződések szabályozásában látja. Míg jelenleg a határozott idejű szerződést tetszőlegesen meg lehet hosszabbítani, illetve újra lehet kötni, addig az új törvénykönyv már nem ad lehetőséget azonos felek között a hat hónapon belüli meghosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződésre munkaszervezési okra történő hivatkozással.

Köves Balázs szerint ez azért probléma, mert sok gyártó, termelő cég a megrendeléseihez igazítja a munkaszerződéseket, amit a jövőben nem tehetne meg. Így a már betanult munkaerő elveszíti a munkalehetőséget, a kölcsönbeadónak új munkatársakat kell toboroznia, a kölcsönvevőnek pedig betanítani őket.

Ezért azt javasolták, hogy munkaszervezési okra - például újabb megrendelésekre - hivatkozva újra lehessen kötni a határozott idejű szerződést - mondta.

A szakértő kifogásolta azt is, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén júliustól végkielégítést kell fizetni a dolgozók részére, mivel kérdéses, hogy a kölcsönbeadó hogyan vonja össze a különböző kölcsönvevőknél eltöltött időszakot, és hogyan lehet finanszíroztatni a jelenlegi kölcsönvevővel az előzőnél töltött időt.

- Egyik termelő cég sem fogja kifizetni, hogy előtte a dolgozó a másik vállalatnál dolgozott - mondta Köves Balázs, aki szerint ez pontosan abba az irányba hat, hogy a kölcsönző cégeknek ne legyen érdekük áthelyezni a dolgozót, mert senki nem fogja megfizetni számukra a végkielégítést.

130 ezer ember dolgozik kölcsönzöttként

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség megtartása érdekében egyre több munkaadó keres a hagyományos foglalkoztatási formáktól eltérő megoldásokat.

A cégek a válság után nem tudták, nem akarták, vagy nem merték bővíteni belsős állományukat, így az új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzés keretében jött létre - mondta.

Míg 2008-2010 között a foglalkoztatottság jelentősen nem nőtt, addig a kölcsönzöttek száma körülbelül 60%-kal emelkedett, ez körülbelül 50 ezer munkavállalót jelent. 2010-ben már 130 ezer ember dolgozott kölcsönzöttként, és a kölcsönző vállalatok több mint 150 milliárd forint adót fizettek - ismertette Köves Balázs.

Hozzáfűzte, hogy a gyártó, termelő vállalatoknál, nagy beruházóknál - akik a munkaerő-kölcsönzés legfőbb igénybevevői - nincs alternatívája a kölcsönzésnek. Többszörösen visszaigazolódott, hogy a munkaerő-kölcsönzésen keresztül betöltött állások jelentős része egyáltalán nem is jönne létre - vagy megszűnne -, ha nem létezne ez a jogintézmény.

• munkahely
• munka törvénykönyve
• karrier és siker
• Terasz