Megjósolhatatlanná válik a jövő a jégtakaró olvadása miatt: eddig ismeretlen problémát tártak fel

Az északi-sarkvidéki jégveszteség miatt jóval nagyobb energiára van szükségük az ott élő állatoknak, például a jegesmedvéknek és narváloknak a helyváltoztatáshoz és táplálékszerzéshez - állapították meg amerikai kutatók.

Anthony Pagano, az amerikai San Diego Zoo Global nonprofit szervezet és Terrie Williams, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i intézményének munkatársa a környezet változásainak hatását vizsgálta két ikonikus sarkvidéki állat, a jegesmedve és a narvál esetében.

Nagyban megnövekedett az állatok energiaigénye   

Pagano és Williams felmérték a narválok és a jegesmedvék mozgásának energiaigényét, és arra jutottak, hogy a nagymértékű jégveszteség miatt a lokomotoros (helyváltoztató) aktivitásra 3-4-szer nagyobb energiát kell fordítaniuk, mint normális kiterjedésű jégtakaró esetén. A megnövekedett energiafogyasztás és a fő élelemforráshoz való csökkent hozzáférés miatt gyakorlatilag az éhenhalás fenyegeti ezeket az állatokat.

Az északi-sarkvidéki régió emlősei számára megjósolhatatlanná válik a jövő. A melegedés hatására csökkenő jégmennyiség a szárazföldre űzi a jegesmedvéket, nem férnek hozzá a tengeri jéghez, így a táplálékuk fő forrásául szolgáló, kalóriában gazdag fókákhoz sem. Emiatt alacsonyabb kalóriájú táplálékra kell szorítkozniuk.

- Egy jegesmedvének nagyjából 1,5 rénszarvast vagy 37 sarkvidéki szemlinget vagy 74 sarki ludat vagy 216 sarkilúd-tojást vagy 3 millió darab fekete varjúbogyót kellene elfogyasztania ahhoz, hogy ugyanakkora mennyiségű, emészthető energiához jusson, mint amennyit egyetlen felnőtt gyűrűsfóka zsírjából kinyer - fogalmaztak a kutatók. A szárazföldön nagyon kevés olyan táplálék létezik számukra, amely kompenzálhatná a fókák hiányát.

Aggasztó a kutatók jóslata

A szakértők azt is vizsgálták, hogy a narválok, a "tengeri unikornisok" energiavesztesége milyen mértékben okozza ezen különleges cetek jég alá szorulását. Lassú tempójuk miatt ráadásul nyílt vízben gyakran esnek kardszárnyú delfinek áldozatául. A kutatók tanulmányukban arra is figyelmeztetnek, hogy ezeknek a csúcsragadozóknak az eltűnése a sarkvidéki tengeri ökoszisztémák gyors változásához vezet.

Így néz ki most Grönland: a globális felmelegedés teljesen átalakította a térséget

Grönlandot még 982-ben hozta be a köztudatba a híres viking hajós, Vörös Erik. Mára a sziget a globális felmelegedés miatt nagyon megváltozott.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• klímaváltozás
• globális felmelegedés
• északi sark
• kutatások
• tudomány
• Terasz