Ennek nagyon rossz vége lesz: aki itthon marad, erre készülhet

A hétvége talán legfontosabb híre volt, hogy óriási mértékben nőtt a tavalyi évben a kivándorlás. Csak a KSH 31 500 embert regisztrált, akik elhagyták az országot, és ez még csak az a szám, amit a statisztikusok is észlelnek, a valóságban ennél is népesebb tömeg hagyhatta el Magyarországot.

A kivándorlók 44%-a 30 év alatti. De miért, illetve főleg kik mennek külföldre, és nem utolsósorban mit jelent ez az itthon maradókra nézve? Ennek jártunk utána.

Mintha egész Gyula lelépett volna

A különféle nyilvántartások szerint - mint például az egészségbiztosítási - tudható, kik azok, akik tartósan külföldre költöztek. Nos, a KSH adatai szerint ez tavaly 2013-hoz képest 43%-kal, 31 500 főre nőtt. Ez nagyon nagy szám, nagyjából ennyi ember él egy átlagos magyar városban, például Gyulán. Persze nem mindenki jelenti be, ha elhagyja az országot, ezért ez a szám biztosan nagyobb, de hogy mennyivel, azt nem tudjuk pontosan.

De nem is annyira az a lényeg, hogy ötezret vagy tízezret téved-e a statisztika, hanem sokkal inkább az, hogy miért döntenek egyre többen úgy, hogy más országban keresik a boldogulást. Egy ekkora növekedést nem lehet ugyanis annak a számlájára írni, hogy mind többen élnek a külföldi ösztöndíjakkal, vagy "élnek a gazdasági tér adta lehetőségekkel", ahogy Orbán Viktor korábban magyarázta a helyzetet, amikor kijelentette, hogy emiatt nincs is kivándorlás.

Ápolás havi nettó 100 ezerért

Kedden délután az egész belvárost megbénította az ápolók demonstrációja, amelyhez több egészségügyi szakszervezet is csatlakozott.

Az szinte közhely ma már, hogy az egészségügyből tömegével vándorolnak ki a dolgozók a rossz munkakörülmények és a rendkívül alacsony bérek miatt. Érthető, ha valaki külföldön keres boldogulást, ha nyelvvizsgával sem éri el a bére a nettó 100 ezer forintot, márpedig sok egészségügyi dolgozó jár hasonló cipőben. A nyelvtudás adott, a szakértelem szintén, nettó 100 ezerből pedig szinte lehetetlen boldogulni, ezért sokaknak egyértelmű döntés a kiköltözés.

Ritka, mint a háziorvos

A Délmagyar beszámolója szerint Szegeden újabb háziorvosi praxis szűnik meg, ezért már két ilyen hely marad betöltetlen Magyarország egyik legnagyobb városában. A nyugdíjba vonuló orvos körzetét még ingyen sem vitte el senki, így 750 gyerek marad saját háziorvos nélkül a körzetben.

Bár a csongrádi megyeszékhelyen helyben is évi nyolc-kilenc gyerekorvost képeznek, ők nem maradnak ott, feltehetően külföldre mennek. A statisztikák szerint egyébként naponta három orvos szedi a sátorfáját, és költözik ki. Van is kereslet az orvosokra nyugaton, Nagy-Britannia például háromezer orvost vár az országba. Az orvosszövetség szerint legalább háromszoros béremelés kellene ahhoz, hogy megállítsák a tömeges elvándorlást.

Inkább kiküldik a gyerekeiket

Egy másik jól beazonosítható társadalmi réget, amely nagy számban hagyja el az országot, a diákok. Egy új felmérés szerint a megkérdezett diákok 40%-a biztos abban, hogy itthon tanul tovább.

Az is megdöbbentő, hogy a szülők is úgy gondolják, gyerekük számára egy külföldi főiskola többet tudna nyújtani, legalábbis erre utal, hogy tízből nyolc szülő támogatná gyerekét a költözésben. Pedig ez azt jelenti, hogy évente legfeljebb néhányszor láthatja élőben a gyerekét a szülő. Míg itthon egyre több főiskolai szak válik fizetőssé, vagy szűnik meg - ez a kormány kimondott célja -, egyes nyugati országokban a magyar diákokat is államilag támogatott képzés várja.

• belföld
• kivándorlás
• orvos
• diák
• ápoló
• egészségügy
• kormány
• orbán viktor
• Terasz