Féltestvérének írt halála előtt az aradi vértanú: előkerült a búcsúlevele
Kiss Ernő búcsúlevelét korábban magántulajdonban, a kutatástól elzártan őrizték.

kiss-erno-bucsulevel-1
Ez is érdekelhet

Letti története megmutatja, hogy a reménytelen helyzetből is van kiút (x)

Őszi kikapcs: Íme a trendek! (x)

Színésznők, akiket az egész ország imád (x)

Egyedülálló szolgáltatásokat kínáló, újépítésű lakások a XIII. kerületben: Idén extra kedvezménnyel! (x)

Tudod már, hol egyél október 8. és 13. között?

beauty and style

Arcszérum kávézaccból és avokádómagból? Újrahasznosítás már a szépségápolásban is »

Mellélőtt szettjével a gyönyörű színésznő: mi történt Chloë Moretz stílusérzékével? »

A magyaros csipkével is lehet újat mutatni: elbűvölő esküvői ruhák 2020-ra, magyar tervezőtől »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Kiss Ernő altábornagy, az aradi vértanúk egyikének eddig ismeretlen búcsúlevelét mutatták be a Magyar Nemzeti Levéltár - MNL - Országos Levéltárában szerdán Budapesten. A történelmi jelentőségű, német nyelvű, autográf levelet a Központi Antikvárium árverésén vásárolta meg a levéltár az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával.

A dokumentumot korábban magántulajdonban, a kutatástól elzártan őrizték. Kiss Ernőnek eddig két búcsúlevele volt ismert. A szerdán bemutatott, 1849. október 5-i keltezésű levelet Kiss Ernő féltestvérének, Juliana von Leeuwen bárónőnek címezte, aki a dokumentum szerint udvari kapcsolatai révén próbált segíteni fivérén.

Kiss Ernő búcsúlevele

A levélben a tiszt hitet tesz a Habsburg uralkodóház iránti hűsége mellett, valamint arról ír, hogy megpróbált közbenjárni a két birodalomfél közötti béke érdekében, és hiába kérte elbocsátását a magyar kormányzattól. Utóbbi állítást más történelmi adatok is megerősítik, eszerint 1849. januárban folyamodott elbocsátásért, amit Kossuth Lajos egy udvarias, de határozott levélben megtagadott.

Igazi katona volt

Kiss Ernő végig kitartott a szabadságharcban, talpig férfi, igazi katona és keresztény volt - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából összehívott sajtótájékoztatón, amelyen átadta a dokumentumot a levéltárnak. A miniszter felidézte: a többi aradi vértanúhoz hasonlóan, bár megtehette volna, Kiss Ernő nem menekült el a felelősségre vonás elől.

Mivel császári erők ellen nem vezényelte a csapatait, az ítéletét kötél helyett golyó általi halálra módosították. Az ítélet végrehajtásakor az első golyó a vállát találta el, ezután maga vezényelt újabb sortüzet a kivégzőosztagnak. A most átadott búcsúlevélben arra kéri féltestvérét, hogy ne haragudjon senkire, és bocsásson meg ellenségeinek - tette hozzá Kásler Miklós.

Kossuth Lajos megbecsülte

A háromoldalas levél tartalmi elemeiben megegyezik a korábban is ismert búcsúlevelekkel - mondta el az eseményen Németh György főlevéltáros. Hozzáfűzte: az altábornagy dúsgazdag örmény családban született, egyike volt a kevés magas rangú császári tisztnek, akik átléptek a magyar honvédségbe, és végigszolgálták a szabadságharcot. Ezért Kossuth Lajos mindvégig nagy megbecsüléssel övezte.

Kiss Ernő a magyar huszáreszmény megtestesítője volt. A szabadságharc kezdetétől a szerb felkelők ellen harcolt, nevéhez fűződik az első jelentős magyar győzelem, a perlaszi szerb, megerősített tábor elfoglalása. A pákozdi csata előtt majdnem őt bízták meg a magyar fősereg irányításával. Az 1849. januári pancsovai vereség után lemondott a délvidéki hadtest irányításáról, ezt követően adminisztratív munkát végzett, és több ízben is helyettesítette a hadügyminisztert - idézte fel Németh György.

Hangsúlyozta: ítéletét elsőként hirdették ki az aradi tizenhármak közül. Kivégzése után tisztiszolgája titokban kihantolta, és álnéven temette el az aradi temetőben. Néhány hét után Katalinfalván temették újra, itt 16 évig nyugodott, majd az eleméri családi kriptában lelte meg végső nyughelyét.

Ö. Kovács József, az MNL főigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón kiemelte: az 1848-49-es szabadságharc az egyik legfontosabb sorsforduló a magyar történelemben és nemzeti emlékezetben. Az aradi vértanúk példaképet jelentenek a magyarok minden nemzedéke számára, minden hozzájuk kötődő emlék és információ a magyar nemzeti identitás szerves része.

Fotók: MTI/Szigetváry Zsolt

6 dolog, amit az iskolában nem mondtak el október 6-ról

1849. október 6. az egyik legjelentősebb dátum a magyar történelemben: ezen a napon végezték ki azokat a magyar honvédtiszteket, akik szerepet játszottak az 1848-49-es szabadságharcban. Vajon te elég részletesen tanultál az iskolában az akkori történésekről, vagy hiányosak az ismereteid? Teszteld!

Ezt is szeretjük