7 valódi kincs, amit a mai napig visszakövetelnek Angliától, mégsem kapták meg
Az egyes országok visszavárják őket, de hiába.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Anglia egyik legkedveltebb turistacélpontja a British Museum, ahol megannyi érdekes műtárgy tekinthető meg. Aki azonban egy kicsit is szemfülesebb, észreveheti, hogy rengeteg olyan dolog van kiállítva, aminek származását tekintve nincs sok köze Angliához.
Leletek a világ legtávolabbi területeiről, más kultúrákból és olyan társadalmakból, amelyek Angliától több ezer kilométerre fekszenek. Ez nem véletlen, ugyanis az ország rengeteg történelmi jelentőségű tárgyat zsákmányolt a múltban, mely értékes műkincsek máig nem kerültek vissza illetékes hazájukba. Annak ellenére sem, hogy az illető országok kérvényezték, hogy visszakaphassák tárgyi emlékeiket.
Kincsek, amelyeket Anglia nem adott vissza
A következő képeken hét olyan tárgyat vagy tárgycsoportot mutatunk be, melyekre a mai napig is várnak jogos tulajdonosaik.
Az Elgin-márványok az i. e. 5. században épült Parthenón, vagyis a görög istenek és istennők előtt tisztelgő ókori templom részét képezték. A faragott lapokat 1801 és 1805 között nagy darabokban távolították el, és Lord Elgin parancsára Angliába kerültek, aki abban az időben a brit görögországi nagykövet volt.
Fotó: markrhiggins / Getty Images Hungary
A mai Nigériából származó bronzszobrok, a benini szobrok a British Museum különleges ékei, noha egykor brutális módon szerezték be őket: 1897-ben, amikor Benin fellázadt a brit kizsákmányolás ellen, csapatokat küldtek megfékezésükre, és a várost kifosztották. A Benini Királyság ekkor elesett. Ezt követően több mint kétszáz darab bronzszobor került Angliába.
A Boinayel-figurák és a képen szereplő Madárember fából készült műtárgyak. Az úgynevezett Taino-leletek Jamaicából, egy hegy barlangjából származnak. 1799 és 1803 között szerezte meg a British Museum, amikor hivatalos kérés értelmében a gyűjtemény formális részévé váltak. Azóta valamennyi műtárgy visszaszolgáltatását kérték.
Az 50 ezer éves gibraltári, Neander-völgyi koponyák sokat segítettek a tudósoknak abban, hogy megismerjék a Neander-völgyi fajt. Bár a Gibraltári Nemzeti Múzeum hivatalos kérelmet küldött a maradványok visszaszolgáltatására, ma is Angliában vannak.
Az i. e. 300 körül készült rosette-i kő az egyik legjelentősebb régészeti lelet, amelyet valaha találtak. Ezt a követ több korai nyelven írták, így a történészek több száz vagy akár több ezer éve nem használt írásrendszerek megfejtéséhez kaptak kulcsot. Napóleon találta meg Egyiptomban, de az angolok legyőzték a franciákat a waterlooi csatában, és végül a rosette-i kő az angolokhoz került.
Az i. e. 3. századra datálható Amaravati sztúpa Buddha nagy és lenyűgöző szentélye volt, mely Indiából származik. Brit gyarmatosítók fedezték fel az 1840-es években. Szétszedték, és darabjait Nagy-Britanniába vitték, ahol újra összeszerelték és kiállították. A helyszínről vett faragott táblák, melyek Buddha életét ábrázolják, ma is Angliában vannak.
A Húsvét-szigeti kőszobrok valamikor 1400 és 1600 között készültek. Úgy tartják, hogy a húsvét-szigeti fejek nagy kulturális vagy spirituális jelentőséggel bírtak. A brit Királyi Haditengerészet tagjai 1868-ban két fejet elvittek Angliába, melyek máig is ott vannak.
Fotó: Dan Kitwood / Getty Images Hungary
(Képek: wikipedia.org, Getty Images Hungary)
További érdekességeket is olvasnál? Véletlenül talált felbecsülhetetlen értékű kincseket mutatunk
Néha a véletlen szerencse által kerülnek elő elképesztő régészeti értékek.
8 gyanútlan ember, aki felbecsülhetetlen értékű kincset talált: a bronzkori leletektől a római kincsig
Nézegess képeket!
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
- spanyolország
- tenger
5 ezer éves templom emelkedett ki a folyóból: így néz ki a spanyol Stonehenge
