Kicsapta a biztosítékot Orbán új terve

Orbán Viktor a Facebookon jelentette be, hogy a kormány tervei között szerepel a büntethetőségi korhatár csökkentése. A jelenleg hatályban lévő törvények szerint nem büntethetők a 14 év alatti gyermekek, akkor sem, ha embert öltek. Ezt a szabályt változtatná meg a kormány úgy, hogy a korhatárt levinné 12 évre.

Ettől az intézkedéstől a közbiztonság javulását várják, a cél az, hogy gyerekek ne kövessenek el se személy, se vagyon elleni bűncselekményeket: ne lopjanak tyúkot a szomszédtól, ne verjék meg kortársaikat vagy a náluk fiatalabbakat vagy esetleg idős embereket. A probléma az, hogy a büntethetőségi korhatár csökkentésével épp ezeket a célokat nem érik el.

Nem hatásos

Gyurkó Szilvia, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos kutatója lapunknak elmondta: a korhatárcsökkentés nem új ötlet, napirenden volt az elmúlt 10-15 évben, és nem véletlen, hogy nem került bevezetésre. - Nincsenek meg a szakmai indokok, amelyek bizonyítanák, hogy bármiféle hatást el lehet érni vele - magyarázta a szakember.

A kutató szerint a legfontosabb ok, ami miatt nem támogatandó a terv, az az, hogy egy 12-13 éves gyerek még nem autonóm személyiség, ez csak később alakul ki. Befolyásoló hatással vannak rá a szülők, ahogy a kortársaik is, emiatt pedig könnyen előfordulhat, hogy a bíróság nem azt bünteti meg, akit kellene.

Azokban az országokban, ahol a Facebookon bejelentett elképzeléshez hasonló rendszer működik, az eljárások megkezdése előtt van épp emiatt még egy nulladik lépés is, melynek során eldöntik, hogy az illetőt gyermekként vagy felnőttként kezeljék.

A gyerek beszámítási képességének megállapításához egy teljes körű vizsgálatot folytatnak le, felmérik családi környezetét, megnézik, van-e bűnözői múltja, elszenvedett-e korábban erőszakot, használ-e kábítószert.

Itthon a bíróságok nem így működnek, ez a gyakorlat távol áll a magyar rendszertől. Komolyan át kellene alakítani a bíróképzést, a szakértés rendszerét is ahhoz, hogy felelősen dönteni tudjanak a bírók ilyen ügyekben, hiszen jelenleg ezeket a tényezőket legfeljebb súlyosbító vagy enyhítő körülményként veszik figyelembe.

A börtön kiképzés a felnőttkori bűnözői léthez

Gyurkó Szilvia felvetésünkre, miszerint büntetlenül mégsem maradhatnak azok, akik ilyen fiatalon már képesek arra, hogy embert öljenek vagy idős embereket támadjanak meg, egy angliai példát hozott fel.

A szigetországban két kisfiú - hét- és nyolcévesek - megkínozta, majd megölte egyik kortársát. Mindkét gyerek bíróság elé állt, majd egy zárt intézménybe kerültek, amit külön nekik hoztak létre.

Tíz évet töltöttek itt, ezt követően új személyazonosságot kaptak, és újrakezdték az életüket. A tíz év alatt pszichológusok, pszichiáterek és szakemberek foglalkoztak a gyerekekkel.

- Magyarországon nincs kiépítve ez a rendszer, és nagy különbség, hogy egy gyerek egy ilyen helyre vagy börtönbe kerül be - szögezte le a kutató, hangsúlyozva, hogy a börtönök egyfajta kiképzőtáborok a felnőttkori bűnözői léthez.

Mit gondolnak a témáról az emberek? Videónkból megtudhatod!

A büntethetőségi korhatár csökkentése azoknál a gyerekeknél is többet árt, mint használ, akik végül nem kerülnek börtönbe, mivel csak kisebb súlyú bűncselekményt követtek el. Ezek a gyerekek az eljárással egy olyan, életre szóló stigmát szereznek, ami nagyban kihat a személyiségfejlődésükre, hiszen azonosulnak az elkövetői szereppel. Hátrányba kerülnek továbbá az oktatási rendszerben - például kieshetnek az iskolájukból -, és később a munkaerőpiacon is nehezebben helyezkedhetnek el.

Vannak hatásos módszerek

Kérdés, hogy ha sem a börtönnel, sem a büntetőeljárással nem lehet eredményeket elérni, akkor mivel? Gyurkó Szilvia elmondta: empirikus adatok bizonyítják, hogy esetükben az úgynevezett közvetítői technikák hatásosak.

Ilyen például az áldozat-elkövető mediáció, melynek során a gyerekeket leültetik áldozatukkal vagy az áldozat családjával, és így szembesülnek azzal, hogy mit követtek el. A kisebb súlyú bűncselekményeknél pedig már hatásos az is, ha a gyereknek magának kell helyrehozni, amit elkövetett. Például le kell mosnia a graffitit arról a házfalról, amit összefestett.

- A korhatár csökkentése a teljes igazságszolgáltatási rendszert is leterheli, emellett rengeteg pénzt emészt fel. Ha ezt a pénzt a gyermekvédelmi rendszer fejlesztésére fordítanák, sokkal jobb eredményeket érhetnének el - vélekedett a szakember.

A gyermekpszichológus sem támogatja az ötletet

Ugyanezen a véleményen van Vekerdy Tamás gyermekpszichológus is, aki szerint a terv "meggondolatlan és nem megoldást jelentő". - Sokan örülnek majd, de ők nem tudják, hogy ez nem fogja csökkenteni az elkövetést - szögezte le.

A szakember úgy véli, a gyerekbűnözés melegágya a mélyszegénység, és például Amerikában is szociális intézkedésekkel vették elejét a gyerekkori bűnelkövetésnek. Vekerdy Tamás felvetésünkre, hogy elrettentő hatása lehet-e a korhatár csökkentésének, közölte: nem tudják bizonyítani, hogy ilyen hatást el lehet érni vele.

Mindezek mellett nem árt világosan látni azt is, hogy a gyerekbűnözés egyáltalán nem harapódzott el az elmúlt években. Gyurkó Szilvia elmondta, a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma évek óta háromezer körül van, a szám nyolc éve nem emelkedett. A gyerekek által elkövetetett bűncselekmények mintegy 70%-a vagyon elleni bűncselekmény, a súlyos testi sértések száma pedig 30 volt a tavalyi évben. Emberölést négy gyerek követett el.

• törvény
• büntetés
• törvénymódosítás
• jogszabályi tudnivalók nőknek
• vekerdy tamás
• gyurkó szilvia
• belföld
• Terasz