Kínos! Csak papíron eredményes a munkahelyteremtés

Áprilisban 413 700 álláskeresőt tartottak nyilván Magyarországon, így márciushoz képest 4,1, az előző év azonos hónapjához képest pedig 25%-kal esett vissza a regisztrált álláskeresők száma - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal - NMH - honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci statisztikából. Az MTI azonban egy fontos részletre nem tér ki a friss adatokkal kapcsolatban.

Kevesebb álláskereső

Áprilisban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 9,4% volt. Az idei év negyedik hónapjában 52 800 pályakezdő szerepelt a nyilvántartásban regisztrált álláskeresőként. A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma tovább csökkent az előző hónaphoz és az előző év áprilisához képest is. A 119 300 tartós állás nélküli az összes álláskereső 28,8%-át tette ki áprilisban.

Egyre többeknek van mit ünnepelni május 1-jén a kormány szerint, azonban a statisztikák néha becsapósak.

Amit a hivatalos közlés nem számolt ki

A foglalkoztatók áprilisban összesen 44 300 üres álláshelyet jelentettek be, és az újonnan bejelentett állások 59,8%-ához igényeltek a foglalkoztatók támogatást. A legtöbb új munkaerőigény Budapestre és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe koncentrálódott, ezeken a területeken jelentették be az állások egynegyedét.

Összességében 2014 áprilisában 110 100 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 66 ezer maradt betöltetlen. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 26 500 volt, amelynek 82,1%-a a közfoglalkoztatás valamely eszközét takarja. Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 17 800 volt, amely egy év alatt közel másfélszeresére emelkedett - írja az MTI.

Bár a munkaügyi központ adatai közlésekor az MTI nem számszerűsíti, a fentiekből egy kis számolgatás után kiderül, hogy az újonnan álláshoz jutottak nagyjából fele közfoglalkoztatott lett. A közmunkaprogram nélkül tehát korántsem mutatna a statisztika ilyen pozitív képet a hazai foglalkoztatás áprilisi helyzetéről.

Trükkök a számokkal

Magyarországon a regisztrált álláskeresők száma hajszálpontosan megállapítható, hiszen ez azokat takarja, akik az NMH-nál bejelentkeztek. A munkanélküliek száma már kérdésesebb, hiszen ők nincsenek név szerint nyilvántartva, illetve mérésük is bizonytalanabb. A Központi Statisztikai Hivatal mérése egy lakossági kérdőíves kutatáson nyugszik, melyben benne van bizonyos mértékű tévedés lehetősége. Így a két kutatás együtt képes a legpontosabb képet adni a munkaerő-piac helyzetéről, illetve a segélyt kiváltó közmunkát is érdemes levonni a számokból, ha tiszta képet kívánunk kapni.

A kormány célja, hogy év végégi folyamatosan kétszázezer olyan közfoglalkoztatott legyen a rendszerben, aki napi nyolc órát dolgozik. Korábban többször érte a kormányt az a vád, a választások előtt a téli közmunkaprogramba szándékosan sok embert vontak be, így pedig a kozmetikázott adatok azt mutatták, négymilliónál is többen dolgoznak az országban. Az adatok azért is mutatnak szebb képet a valóságosnál, mert a külföldön munkát kapók egy jelentős részét is beleszámítják a mutatókba.

A magyar gazdaság helyzetéről többet árul el a versenyszférában létrejött új munkahelyek száma, ez azonban eddig elmarad a közmunkaprogramban részt vevők és a külföldi munkavállalók seregei mellett.

• munka
• álláskeresés
• munkanélküliség
• kormány
• statisztika
• pénz és munka
• Terasz