Csupán 2 méter mélyen rejtőzött a 2000 éve eltűnt hajó, mégsem látta senki, hogy ott van
Hihetetlenül jó állapotban találtak egy több mint kétezer éves hajóra, ami mindössze két méter mélyen hevert.

Horvát régészek egy több mint kétezer éves római hajóra bukkantak a tengerben az észak-dalmáciai Sukosánnál, mindössze kétméteres mélységben - közölte Mladen Pesic, a zárai, azaz zadari Víz Alatti Régészeti Központ igazgatója, egyben a kutatás vezetője.
A Barbir nevű antik kikötőt 1973-ban fedezték fel Sukosanban, de hosszú ideig csak felszínesen dokumentálták - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a komolyabb feltárások 2017-ben kezdődtek el, párhuzamosan a szárazföldi területekkel, ahol római kori villák álltak, de a modern építészet részben megsemmisítette őket.
Kétezer éves hajóroncs Horvátországban
- Szerencsére a tengeri lelőhelyek nagy része épségben maradt - mutatott rá Mladen Pesic. A legújabb felfedezéssel kapcsolatban elmondta, hogy a hajót homok borítja, körülbelül három méter széles, hosszából pedig eddig kilenc métert tártak fel.
A kiálló részek kivételével - amelyeket tönkretettek a hajóférgek - a hajó hihetetlenül jó állapotban van, köszönhetően annak, hogy maga a fa két évezreden át konzerválódott a homokban - magyarázta a kutatás vezetője.
Hozzátette: a faelemekből mintát küldtek Franciaországba, hogy kiderüljön, helyi vagy más régiókból származó alapanyagról van-e szó.
A hajó másik felének feltárását jövőre tervezik, addig homokkal, kövekkel és geotextíliával védik a területet - hangsúlyozta Pesic.
- Szeretnénk kiemelni a tengerből és egyszer kiállítani valahol, esetleg itt, az egykori Szent Miklós-templom épületegyüttesének helyén, ha lesz rá lehetőség és elég hely - fogalmazott.
A szakember jelezte: a kutatások kezdete óta együttműködnek a Német Régészeti Intézettel, de más partnerekkel is, mint az Oxfordi vagy a Zárai Egyetem, valamint Régészeti Múzeum.
Mint mondta, először a római kikötő szerkezetét vizsgálták, amely két ütemben épült. Az első a Kr. e. 1. évszázadból származik, amikor a kikötő még kisebb volt. Ezt számos lelet bizonyítja, többek között kerámiaedények és amforák, olajlámpások és üvegtöredékek, amelyek tengeri kereskedőhajókkal érkeztek Sukosanba a mai Görögország, Törökország, a Közel-Kelet és Olaszország területéről - hangoztatta Pesic.
- Jelentős terjeszkedés a 4. század közepén történt, ekkor alakult ki a tengerbe nyúló nyelv mai formája, amely az idők során is fennmaradt - fűzte hozzá.

Azt, hogy milyen intenzív kereskedelem folyt ebben a kikötőben, szerinte az észak-afrikai térségről származó leletek is mutatják. Ebből a korszakból származó leletek közül a legjelentősebb az a mintegy harminc darab bronzérme, amelyet II. Konstantin császár idejében vertek, és a tengerfenék szintje alatt 150 centiméterrel fekvő rétegben találtak - mutatott rá a szakember.
Eltévedt a hóviharban, sziklának csapódott a hajó
Háborúk, viszontagságos tengeri időjárás vagy éles sziklák - több hajóroncs hever a tenger fenekén, mint az ember gondolná.
Eltévedt a hóviharban, sziklának csapódott a hajó - Azóta a tengerfenéken hever
Nézegess képeket!
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)