Képeken a világ legcsúnyább szeretői

A nőideál sokat változott az évszázadok során: míg kezdetben a jó húsban lévő, széles csípővel rendelkező nők voltak vonzóak a férfiak számára, addig az utóbbi évtizedekben a vékony, szinte már fiús alkat hódított.

Azt azonban az uralkodó szépségideáltól függetlenül általában mindenki meg tudta állapítani, hogy melyik nő bizonyul szépnek, és ki az, aki egy csöppet sem. Kivéve néhány uralkodót, akik utóbbiak közül választottak szeretőt maguknak.

Sophia Charlotte von Platen

Az első négy hannoveri uralkodónak igencsak rossz ízlése volt a nők terén. Bár a házasságok előre elrendezettek voltak, a szeretők kiválasztásában szabadon dönthettek - a kérdés csak az, miért éppen úgy, ahogy. A hannoveriek kivétel nélkül csúnyácska hölgyeket választottak maguknak, I. György például többek között egy alacsony, tömzsit, akit Londonban csak Elefántként emlegettek.

Lánykori nevén Sophia Charlotte von Platen, aki Sophia von Kielmansegg-ként írta be magát a történelemkönyvekbe, óriási fekete szemei még igézőek is lehettek, ám ez volt az egyetlen, ami megfoghatta az uralkodót.

Horace Walpole, 18. századi angol politikus csak így nyilatkozott róla: emlékszem, mennyire megrémültem hatalmas méreteitől. Ádáz, óriás fekete szem, mely folyton ide-oda járt a két büszkén ívelt szemöldök alatt, hektárnyi méretű, vöröslő arc, és a nyak, mely folyamként terjedt szét, gyakran elmosta a határt az arc és a test alsóbb részei között.

Szeretőtársával együtt Elefánt ráadásul amellett, hogy nem volt vonzó, még pénzéhes is volt: úgy szórta a pénzt, hogy csaknem csődbe vitte az angol királyi udvart.

Marie Mancini

XIV. Lajos francia király 1715-ig volt Franciaország uralkodója. A Napkirályként elhíresült uralkodó az abszolutizmus klasszikus képviselője volt, uralma alatt mind a francia gazdaság, mind a francia kultúra jelentős mértékű fejlődésen esett át. Ám amennyire erős kezű volt, olyannyira kenyérre tudta kenni nagy szerelme, Marie Mancini.

Az érzelmes, szeretetre éhes uralkodó a húszas éveiben szeretett bele a lányba, korábbi szeretője, Olympe Mancini húgába. Míg azonban Olympe szép volt, de buta, addig Marie okos, viszont kicsi, igencsak tömzsi, és meglehetősen csúnya.

A Napkirály és Marie szerelme másfél évig tartott, a lány ugyanis a szeretői státusz helyett a királynéi posztra vágyott. A házasságot azonban mindenki - többek között Marie nővére is - ellenezte, és, bár a király még sokáig rajongói levelek hadával árasztotta el csúnyácska szeretőjét, végül meghajolt a politikai érdekek előtt.

Schratt Katalin

Katharina Schratt, magyarosan Schratt Katalin színésznő 1853-ban született Bécsben. Udvari színésznőként került közel Ferenc József császárhoz, majd 1883-tól, miután a császár házassága Erzsébet királynéval megromlott, a szeretője lett. A császár Katalin személyében szeretőt és társat is talált egyben, annak ellenére, hogy a nő egyáltalán nem volt szép - legfőképpen a császárnéval összehasonlítva.

A dolog pikantériája, hogy a császárt és Katalint maga a császárné hozta össze. Katalinnal is jó kapcsolatot ápolt: szinte barátnői viszonyban álltak, volt, hogy együtt mentek nyaralni.

A császár 1889-ben villát vásárolt a nőnek, aki így haláláig a schönbrunni császári palota közelében lakott. Ajándékokkal halmozta el, viszonyuk pedig egészen a császár haláláig tartott. Katalin ugyan megjelent a temetésen, de a sírhoz nem engedték oda.

Cikkünk megírásában Geoffry Regan Királyi baklövések című könyve segített.

• szerető
• történelem
• Terasz