Így nézett ki a Keleti pályaudvar 1884-ben: érdekes így látni a jól ismert épületet
Nézd meg képeken, milyen volt a Keleti pályaudvar régen.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Budapest legforgalmasabb személypályaudvara a Keleti pályaudvar, amely négy fő vasútvonal kiindulópontja, valamint a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon, és a legtöbb belföldi InterCity járat induló- és végállomása. Az épületet - legalább kívülről - általában azok is jól ismerik, akik nem sűrűn vonatoznak, hiszen fontos csomópont: sok más tömegközlekedési eszköz megállója vagy végállomása is található a pályaudvarnál, és több forgalmas útvonaltól, a Thököly úttól, a Kerepesi úttól és a Rákóczi úttól is karnyújtásra van.
A Baross téri objektum 1881 és 1884 között épült fel Rochlitz Gyula építész és Feketeházy János hídépítő mérnök tervei alapján. Bár a Keleti pályaudvar az elmúlt 140 év során több felújításon, bővítésen és átalakításon esett át, érdekes látni, hogy a korszerűsítések során sikeresen megőrizték a műemlék épület eredeti arculatát, és minden módosítás ellenére ma is nagyon hasonló a látkép.
A Keleti pályaudvar régen
Amellett, hogy az összkép nem változott jelentősen, azért mégis nagyon más napjainkban a Keleti pályaudvar és környéke, mint frissen épülve, és a múlt század elején. Nézd meg, hogy nézett ki a helyszín, amikor még nem volt ott a metróaluljáró, és a vasúti forgalom is sokkal szerényebb volt, mint ma!
Baross tér, Keleti pályaudvar 1884-ben, az átadás évében. A pályaudvart 1881 és 1884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
Keleti pályaudvar, jegypénztár - ma Lotz-terem. A felvétel szintén 1884-ben készült.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá. A felvétel 1895 körül készült.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
Ugrunk az időben: 1935. A pályaudvar előtti tér merőben más volt, mint ma, villamosok keresztezték, és egy étterem is helyet kapott a Keleti főbejárata mellett.
Fotó: Fortepan / Ted Grauthoff
1936. A fotón a csarnok látható belülről, a vágányon az Argentin Államvasutak - Estado - megrendelésére gyártott Árpád sínautóbuszok egyike látható a próbaútja alkalmával.
Fotó: Fortepan / Surányi Sándor - György József
A csarnokban eredetileg öt vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél négy vágány maradt, amelyet kiegészít öt vágány az északi oldalon, illetve egy rövid csonkavágány és három vágány a déli oldalon. A felvétel 1939-ben készült.
Fotó: Fortepan / Villányi György
A pályaudvarnak 1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt. A pályaudvar szűkös területe miatt a forgalomnövekedést a vágányhálózat átépítésével, új vágánykapcsolatok alkalmazásával tudták megoldani.
Fotó: Fortepan / Martin Kornél
Az egyre forgalmasabb pályaudvar vágányai fölé 1931-ben építették ki a felsővezetéket. 1942-es felvétel.
Fotó: Fortepan / Morvay Kinga
1945. A második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett.
Fotó: Fortepan
Először 1967 és 1970 között, a 2-es metró, majd 2004 és 2014 között a 4-es metró építéshez kapcsolódó felszíni tereprendezés során alakították át a mai formájára a teret. A felvétel 1967-es.
Fotó: Fortepan / Kristek Pál
Kiemelt kép: Getty Images
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
