Képek! Így ünnepelték a katonák a karácsonyt 1914-ben
100 éves fotók kerültek elő
Fotók és képeslapok tanúskodnak, milyen volt a karácsony a fronton.
- Nemcsak ronda, de a bőrnek is árt az új sminkőrület, ami a neten terjed: a maszkhatású alapozást jobb elfelejteni »
- Újjáélesztik a hidegtől besokallt bőrt: mennyei tavaszi bőrápoló újdonságok, árakkal és lelőhelyekkel »
- Széles a csípője, vastag a combja, mégis imádják a kifutón: a 31 éves teltkarcsú modell elképesztően népszerű »
- Kvíz: 10 szó, amiről mindenki azt hiszi, helyesen írja le, pedig sokan elrontják
- 8 szokatlan név, ami gyönyörűen cseng: több gyereknek adhatnák
- 43 éves lett Oláh Ibolya: ennyit változott a 2003-as Megasztár óta
- Kvíz: melyik folyó mellett van Sárospatak? 10 kérdés Magyarország földrajzáról
- Várkonyi Andira rá sem ismerni szétphotoshoppolt fotóján – Tucatnő lett belőle
Száz éve robbant ki az első világháború, ennek apropóján pedig karácsony közeledtével érdemes visszatekinteni, vajon milyen is lehetett a fronton lévő katonáknak és az otthon maradt hozzátartozóiknak a karácsony. Akkor még nem is gondolhatták, hogy egy négy évig elhúzódó küzdelem vette kezdetét.
Karácsonyfa a magyar falvakban
Meglepő tény, hogy voltaképpen az első világháború miatt állít ma minden magyar család karácsonyfát.
Az első világháborúban harcoló katonák számára ugyanis a karácsony az emberséget jelentette, ami kiragadta őket a kegyetlen valóságból. Az akkor a fronton szolgálatot teljesítő magyar katonák nagy része azonban először találkozott a fenyőfaállítás szokásával. Így a frontkarácsonyt megélt katonáknak jelentős szerepe volt a fenyőfaállítás szokásának hazai széles körű, falusi elterjedésében.
Lövészárokban, fedezékben, hadihajón vagy tengeralattjárón is állítottak a háború idején karácsonyfát. Nehezebb körülmények között, a frontvonalon egy gyertyacsonk vagy gránátszilánkokkal feldíszített fa utalt az ünnepre.
Karácsonyfa-történelem
Ahogy az első világháborúban a fronton nem mindig tudtak fenyőfát állítani a katonák, úgy ez idő tájt hazánkban vidéken, a parasztság körében sem gyakran volt lehetőség fenyőfa vásárlására, ezért azt különböző megoldásokkal pótolták.
Több helyen állítottak töviskarácsonyfát, ami papírral bevont ágat jelentett, vagy meghajlított, összekötött tüskés ágakból létrehozott gömbformát, és erre szúrták fel a diót, almát, süteményt. A Délvidéken lécekből összeszerelt, toronyszerű állványokat is árultak a piacokon karácsonyfa gyanánt, ezeken bevert szögek tartották a díszeket.
A legelterjedtebb örökzöld a borókafenyő volt, ez szinte az ország egész területén ismert volt. A Balaton-felvidéken hat, sorban egymás fölött rögzített koszorúra aggatták a szaloncukrot. Ha más lehetőség nem volt, gyümölcsfaágat vontak be krepp-papírral, és azt díszítették fel, vagy éppen sodrófát, mángorlót akasztottak a mestergerendára, megpakolva édességgel, gyümölccsel. Volt, ahol szalmából készült a karácsonyfa, de akadt olyan is, amikor zöldre festett lúdtollat tekertek az ágak köré, hogy a fenyőgally hatását érjék el vele.
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- kultúra
Ma nem szabad kivinni a szemetet a házból: ez történik, ha mégis megteszed
- advent
- gyertya

