Rettegésben tartotta a Dél-kínai-tengert – A kalózkirálynő tízezer embernek parancsolt

A kalózok világa sok mesebeli fantasztikumot vegyít a valóság sokszor véres és erőszakos sorai közé. A legnagyobbak nevei örökre fent maradtak a történelemben, és máig sok művészeti alkotásnak adnak inspirációt kirívó kalandjaikkal és különös élettörténeteikkel.

A vérmes fosztogatók soraiban a közhiedelemmel ellentétben igenis voltak nők. Sőt, a hajók vezetői beosztásaiban is nemegyszer a legkevésbé sem törékenynek mondható nem képviselte magát. Ezek a rettenthetetlen kalóznők több ezer embernek parancsoltak, és komoly hadjáratokat vezettek.

Kalóznők a tengeren

A tengerészek úgy vélték, hogy ha nők vannak a fedélzeten, az feldühítheti a víz isteneit, és veszélyes időjárást okozhat. Azt gondolták, hogy a nők elvonják a férfi tengerészek figyelmét a hosszú utak során, így csak gondot okoznak. Így a nők a tengeren gyakran illegálisan vagy álruhában tartózkodtak. Még a vezetők soraiba is képesek voltak így bekerülni. Hatalmas kockázattal járt azonban az illegális életmód, a legtöbb esetben körözés alatt álltak a hajók kapitányai, és a börtönt vagy a halálbüntetést kockáztatták. Néhány nőnek azonban a kalózkodás volt az egyetlen lehetősége, hogy megőrizze a hagyományosan férfiak által betöltött befolyásos pozícióját.

Ching Shih eredetileg szexmunkásként dolgozott Kantonban, majd 1801-ben feleségül ment egy nagy hatalmú kalózhoz. A házaspár gyorsan felépítette Kína egyik legfélelmetesebb kalózhadseregét, és hamarosan nem akadt valódi ellenfelük. Amikor férje 1807-ben meghalt, Ching Shih átvette a hatalmat. Hűséges és hasonlóan hataloméhes hadnagyával és egyben szeretőjével, Chang Paóval társulva gigantikus haderőt toborzott. Közös erővel végigfosztogatták Délkelet-Ázsiát, és egy lenyűgöző, mintegy 300 kínai hajóból álló flottát, valamint egy 20-40 000 főből álló kalózhadsereget alapítottak. Ching Shih olyan nagy tengeri hatalmak ellen harcolt, mint Portugália és Anglia. Szigorú szabályokat eszközölt a serege soraiban. A női foglyok megerőszakolását például lefejezéssel büntette, míg a dezertőröknek levágatta a fülét.

Grace O’Malley az 1500-as években Írországban született, apja gyermekkorától tengerésznek nevelte és mindenre megtanította, amit egy hajó fedélzetén tudni kell. Kislány korában leborotválta a fejét, és fiúnak öltözve lopakodott fel a fedélzetre, hogy ott megfigyelje a mindennapi életet és teendőket. Édesapja halála után rögtön hajóra szállt, és első gyermekét is egy hajó fedélzetén szülte meg.

O’Malley elismert kalóz és vezető volt, aki sikeresen védte földjeit a közeledő angol hatalommal és más ellenséges klánokkal szemben. Megerősítette a fontos part menti területek védvonalát, és felajánlotta támogatását az angolok ellen harcoló ír lázadóknak. Olyan komoly politikai befolyással bírt, hogy 1594-ben I. Erzsébet királynő személyesen tárgyalt vele.

Lagertha (más írásmóddal Lathgertha vagy Ladgerda) egy legendás viking pajzslány volt, a híres Ragnar Lodbrok első felesége. Kalandos történetét Saxo krónikás jegyezte fel a 12. században. Ő ihlette a Vikingek-sorozat főhősnőjének karakterét, akit Katheryn Winnick játszik. Saxo feljegyzései szerint a Lagertha és Ragnar találkozása egy kiemelkedő eseményhez volt köthető. Frø svéd király megölte Siwardot, a norvégok királyát, aki Ragnar nagyapja volt, és nyilvánosan megalázta Siward női családtagjait azzal, hogy bordélyházba záratta őket. Ragnar bosszúvágytól vezérelve érkezik Norvégiába, és ott a rá várakozó táborban harcias női pártfogói férfiruhába öltözve fogadják, készen arra, hogy csatlakozzanak hozzá, és levadásszák a svéd királyt. Az összecsapás győzelme után Ragnar egyetlen kiemelkedő harcosnak tulajdonítja a sikert, Lagerthának. Végül feleségül veszi Ragnar, akit később Lagertha megöl, és átveszi az uralmat. A legendákban egy jól képzett és kitartó harcosként jelenik meg, aki nem fél sem szárazföldön, sem vízen harcra kelni.

(Borítókép: Getty Images Hungary.)

• kalózok
• hajó
• tenger
• történelem
• nők
• híres nők
• Terasz