Véletlenül bukkantak egy csomó új holdra a csillagászok: az egyik nagyon különleges

A csillagászok eredetileg a Naprendszer feltételezett kilencedik bolygója után kutattak, végül teljesen másra bukkantak.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A csillagászatban nem a mostani az első eset, hogy egy ismeretlen objektum keresése közben végül egész más akadt a tudósok útjába. Ezúttal is így történt.

Amerikai csillagászok ugyanis a Naprendszer feltételezett kilencedik bolygója keresése közben, a Jupiter irányába eső felvételeken új Jupiter-holdakat fedeztek fel. A mostanáig ismeretlenek közül egynek ráadásul szokatlan a pályája. Egyébiránt az égitestek meglehetősen kisméretűek, nem egy köztük ugyanis egy kilométernél is kisebb. A mostaniakkal együtt immáron 79 természetes Jupiter-hold létezéséről tudunk.

A Jupiter új holdjai

Az "expedíciót" Scott Sheppard, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa és kutatócsoportja vezette, akik most már biztosra vehetik, hogy a Naprendszer planétái közül valóban a Jupiter büszkélkedhet a legtöbb holddal.

Az újonnan felfedezettek közül 11 átmérője egy és három kilométer közé esik, vagyis hasonlóak a Jupiter többi holdjához. Kettő közülük aprócska hold, pályájuk pedig igen közel található az óriásbolygóhoz. A 12. ellenben igazi csodabogár: pályája távolabb esik a Jupitertől, mint az apró holdaké, az átmérője pedig az egy kilométert sem éri el. Magyarán ez az eddig ismert legkisebb hold.

Így mozognak a holdak

A mostanában felfedezett holdak közül kilenc a bolygó forgásával ellentétes irányban kering, tudományosan szólva retrográd mozgást végez. Érdekesség, hogy a Jupiter korábban felfedezett holdjai közül a 33 legtávolabb eső mind retrográd mozgású.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Ellenben az újoncok közül kettő a bolygó forgásával megegyező irányban kering, vagyis direkt mozgású. Ennélfogva közelebb keringenek a Jupiterhez, mint retrográd mozgású holdjaik, így többségük kevesebb mint egy év alatt megkerüli az óriásbolygót. A "csodabogár" ugyan direkt mozgású, ehhez képest mégis távolabb esik a Jupitertől, így azt körülbelül másfél év alatt kerüli meg teljesen.

A különcségnek ára van?

A különc holdat az egészség és higiénia római istennőjéről, Valetudóról nevezték el, Sheppard szerint ugyanakkor "szemben menni a forgalommal" nemcsak különcséget, hanem veszélyt is jelent. "Ez egy instabil helyzet, vagyis elég nagy esélyt látunk arra, hogy a Valetudó nekiütközhet a többi holdnak."

A kutató szerint egy ilyen frontális ütközés azon nyomban porrá zúzná az égitesteket, beleértve Valetudót is. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a Jupiter holdjai hasonló körülmények között keletkeztek. Így vagy úgy, de a felfedezés mindenképp hozzásegíti a szakembereket a Naprendszer alaposabb megismeréséhez.

Nézd meg ezt is - Káprázatos kép a Jupiterről

A Nagy Vörös Foltot tudományos berkekben a Naprendszer egyedi jelenségeként emlegetik: az anticiklonra hasonlító légköri képződményről először Heinrich Schwabe csillagász írt, 1831-ben. A 19. századtól kezdve egyre több tudós felfigyelt a jelenségre, bár egyes feljegyzések szerint a Nagy Vörös Folt már 350 évvel ezelőtt is létezhetett. A Juno-szondának ezúttal 7900 kilométeres távolságból sikerült feltérképeznie, és most te is megcsodálhatod.

Bámulatos fotót küldött haza az űrszonda: hatalmas viharok dúlnak a bolygón

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük