Hiába hallották az üvöltést, árammal üttették őket: 4 pszichológiai kísérlet a múltból, ami ma már törvénybe ütközne

A múlt század hírhedt kísérletei bizarr módokon bizonyították be azt, hogy mire képesek az emberek hatalom, félelem vagy manipuláció hatására. Ám e kutatások számtalan alkalommal súlyosan sértették a résztvevők méltóságát és jogait. Ezek a történetek a pszichológiai kísérletek legsötétebb fejezetei.

Embertelen pszichológiai kísérletek a múltból

A Milgram-kísérletben az önkéntesekkel színészek segítségével hitették el azt, hogy valódi áramütést adnak egy másik embernek, ha az rossz választ adott a neki feltett kérdésekre. A tekintély parancsára még akkor is folytatták a büntetést, amikor a másik fél - a színész - már halálos fájdalmat színlelt. Habár a történelem során sajnos valódi történetek is bizonyítják azt, hogy a hatalom hatására milyen messzire képesek elmenni a szófogadó emberek, mégis vérfagyasztó belegondolni abba, hogy vannak, akik kérdés nélkül megkínoznák embertársaikat egyetlen parancsra. 

Az igazság azonban ennél összetettebb lehet: utólag nyilvánosságra került dokumentumok szerint sokan kiszálltak a kísérletből, mások pedig úgy vallottak, azért mentek bele a játékba, mert rájöttek, hogy színjátékról van szó.

A hatalom hatását más megközelítésben vizsgálta a közismert Stanfordi börtönkísérlet, ahol diákokat osztottak fel börtönőrökre és rabokra. A szerepekbe bújt fiatalok olyan gyorsan és kegyetlenül azonosultak feladataikkal - természetesen leginkább azok, akiknek hatalmat adtak kezükbe -, hogy a kísérletet idő előtt le kellett állítani.

Sajnos olyanra is volt példa a történelem során, hogy egy ártatlan gyermeket vetettek be kísérleti nyúlnak. A Little Albert-kísérletben egy csecsemőt szó szerint félelemre neveltek. Szőrös állatokat simogattattak vele és akárhányszor meglátott vagy megérintett egyet, hangos, rémisztő zajjal párosították az élményt. A későbbiekben kimutatták azt, hogy a felcseperedő gyermekben valóban maradandó rettegés alakult ki a szőrős állatokkal kapcsolatban.

A Monster Study egy 1939-ben, az Iowai Egyetemen végzett hírhedt kísérlet volt, amelyben azt vizsgálták, hogy a dadogás veleszületett vagy tanult viselkedés-e. Huszonkét árva gyermeket osztottak két csoportba: az egyikben dicsérték és bátorították őket, a másikban viszont folyamatosan kritizálták, azt sugallva, hogy rosszul beszélnek és hajlamosak dadogásra. A negatív visszajelzést kapó gyerekek közül sokan szorongóvá, visszahúzódóvá váltak, és tartós beszédzavarban, önbizalomhiányban szenvedtek. A kutatást etikai okokból nem publikálták, csak évtizedekkel később került nyilvánosságra, amikoris nagy felháborodást váltott ki. Az egyetem később hivatalosan bocsánatot kért az áldozatoktól, bár ez vélhetően nem kompenzálta az egész életre szóló traumát.

Ezek az esetek vezettek ahhoz, hogy megszülessenek a kutatásokat szigorúan szabályozó előírások. Például a Nürnbergi Kódex 1947-ben, amely kimondta a résztvevők önkéntes beleegyezésének szükségességét, majd a Helsinki Nyilatkozat 1964-ben, amely nemzetközi etikai irányelveket fektetett le az orvosi kutatásokkal kapcsolatban. Ma már etikai bizottságok engedélye nélkül egyetlen emberi kísérlet sem indulhat, így az emberi méltóság és biztonság a tudományos munka alapkövetelménye lett.

Cover-fotó és a cikk képei: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• kísérlet
• pszichológia
• törvény
• Terasz