Ritka jelenség történik az űrben decemberben: szabad szemmel is lehet majd látni
A 18. század óta nem volt példa hasonló jelenségre.

- Nadrágban léptek a vörös szőnyegre, mégis mindenkit lenyűgöztek nőiességükkel: 7 híresség, aki nem csak estélyiben elegáns »
- Finomítják a barázdákat, fenntartják a rugalmasságot: 6 házi alapanyag ráncok ellen, melyek késleltetik a bőröregedést »
- Ez az egyszerű sminktrükk terjed most a neten: Kate Moss szexi gödröcskéit te is az arcodra varázsolhatod »

- Íme Koltai Róbert bájos, szőke párja: a színész 78 évesen élvezi a késői szerelmet
- Ki volt Az arany ember szerelme Jókai művében? Kvíz a kötelező olvasmányokból
- Az 5 legrosszabb élelmiszer, ami rontja a vérkeringést: szűkítik az ereket, emelik a koleszterinszintet
- Dobó Kata 25 év után felvette a zöld miniruhát: A miniszter félrelépben láttuk rajta először
- 22 évesen vesztették életüket a magyar sziámi ikrek: kegyetlenül kihasználták, vásárban mutogatták őket
Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.
Ilyen együttállás nem volt a 18. század óta, és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz - mondta el az MTI-nek Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója pénteken.
Ritka esemény az űrben
A kutató hozzátette, hogy a két bolygó december 21-én, a téli napforduló idején lesz a legközelebb egymáshoz, 6 ívpercre. Ez azt jelenti, hogy a holdkorong átmérőjének mindössze egyötöd része lesz közöttük a távolság - érzékeltette a csillagász, hozzátéve, hogy a két bolygó közelsége már december elején is megfigyelhető lesz.

- Ha valaki kicsit rövidlátó, úgy látja majd december közepén, végén, mintha összeolvadt volna a két bolygó - mondta Kiss László. A csillagász elmondta azt is, hogy a jelenséget távcsővel napnyugta után, alacsonyan a délnyugati horizont felett lehet megfigyelni. Olyan helyről érdemes fürkészni az égboltot, ahol nem takarják el házak vagy fák a délnyugati irányt.
Kiss László hozzátette: még a 200-250-szeres nagyítású távcsövekben is egy látómezőben lehet majd látni a Jupitert és a négy legnagyobb holdját, valamint a Szaturnusz öt legfényesebb holdját és gyűrűjét. A csillagász magyarázatként hozzáfűzte: az égi jelenség a Föld, a Jupiter és a Szaturnusz mozgásából és keringési idejéből adódik. A Jupiter 11 év alatt kerüli meg a Napot, a Szaturnusz pedig több mint három évtized alatt.
A betlehemi csillag is ilyen jelenség volt?
- A bolygók szépen, naprendszeri óraműként járják körbe az útjukat, és időnként a Földről nézve úgy jön ki, hogy egymás mellett látszanak - mondta a csillagász, hozzátéve, hogy a Jupiter Vénusz-közelítése még látványosabb szokott lenni, vannak, akik azt mondják, hogy a betlehemi csillag is ennek a két bolygónak a közelsége volt.

A téli égbolt látványosságai közé sorolta a csillagász azt is, hogy az esti égbolton kelet felé még mindig jól látszik a Mars, ahol pár héttel ezelőtt porvihar kezdődött, a csillagászok most azt várják, hogy hamarosan az egész bolygót eltakaró vihar keletkezik belőle. Hajnalban pedig a délkeleti horizonton a ragyogó Vénuszt láthatják a korán kelők - tette hozzá.
10 kvízkérdés az égitestekről: melyik a Naprendszer legnagyobb ismert bolygója?
Mennyire ismered jól az égitesteket? Tedd próbára tudásod a kvízben!
(Képek forrása: Getty Images Hungary)