Távoli, magyarul beszélő közösség nyomaira bukkant egy kutatócsoport
Nagy valószínűséggel a Julianus barát által Magna Hungariában, a Volga-Urál vidékén megtalált magyarok genetikai nyomaira bukkanhattak a kutatók.

regi-papir
Ez is érdekelhet

Fürdőzés még nem volt ilyen izgalmas: Élvezd a nyarat Bükfürdőn! (x)

Operagála - egy romantikus este Vittorio Grigolo sztártenorral (x)

Az új kedvenc teraszunk a 7. kerületben: megnyílik a belvárosi dzsungel! (x)

beauty and style

Brazil fenéklifting műtét nélkül: 20 perc a kerek és feszes hátsóért »

Nem vicc, a Crocs esküvői papucsot dobott piacra »

Nem olvad le a smink kánikulában sem: 6 szuperstabil sminkfixáló spray »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhatott a legközelebbi nyelvrokonainkkal közös genetikai örökséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudósok is részt vettek - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia MTI-nek eljuttatott közleményében. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportja és észt kollégáik tanulmánya a Scientific Reports tudományos lap aktuális számában jelent meg.

Julianus barát a 13. század elején elindult keletre, és utazása végén magyarul beszélő emberekre akadt. A Magna Hungariának elnevezett területen azután átsöpört a tatárjárás. A közép-ázsiai terület népessége ezután a baskírokba és a volgai tatárokba olvadhatott be, és a magyarul beszélő közösség is eltűnt, azonban úgy fest, nem teljesen nyomtalanul.

Közös genetikai komponensre bukkantak

Németh Endre matematikus-informatikus, Fehér Tibor történész és kutatótársaik arra a kérdésre keresték választ, hogy milyen közös genetikai örökségünk van legközelebbi nyelvrokonainkkal, az obi ugorokkal, vagyis a hantikkal és a manysikkal. Egy 2013-as publikációjukban ki is mutatták, hogy apai ágon, vagyis az Y kromoszóma örökítőanyagában van közös komponens, mely nem jelenik meg a környező közép-európai népek génjeiben.

A következő lépés annak meghatározása volt, hogy hol bukkan még fel ez a közös komponens. Az így kapott adatokból ugyanis már arra is következtetni lehet, hogy mi történt az e géneket hordozó embercsoportokkal. A kutatáshoz megnyerték Richard Willems-et, az Észt Akadémia volt elnökét és a vizsgált genetikai komponens vezető kutatóit, Siiri Rootsit, valamint Helen Postot.

Az észt kutatók Eurázsia jelentős területeire kiterjedő saját adatbázissal és a legkorszerűbb laboratóriumi berendezésekkel rendelkeznek. A közös munkában 46 eurázsiai populációt vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a korábban azonosított apai ágú közös genetikai komponens az obi-ugorok és a baskírok között fordul elő nagyobb arányban, és ezen kívül megtalálható még a volgai tatárok és a magyarok között.

A Magna Hungaria magyarjai

Az eredmények pontos értelmezéséhez további kutatásokra van szükség, de úgy tűnik, nagy valószínűséggel a Julianus barát által Magna Hungariában, a Volga-Urál vidékén megtalált magyarok genetikai nyomaira bukkanhattak a kutatók. Úgy néz ki, hogy Magna Hungariában még sokkal magasabb lehetett a magyar génkészlet ugor eredetű elemeinek aránya, mint a Kárpát-medencébe betelepült magyarság körében, és ez az elem az elmúlt viharos ezer évben - a népességek keveredésével - tovább csökkent.

A cikk az ajánló után folytatódik

A nyelvrokonság és a genetikai rokonság közötti kapcsolat egyáltalán nem egyszerű. Annyi bizonyos, hogy egyikből sem következtethetünk közvetlenül a másikra, ugyanakkor mindkét terület vizsgálata segíthet a magyarság őstörténetének jobb megismerésében. A részleteket háromrészes cikksorozatban bontja ki a tudomany.hu.

A Magyar Őstörténeti Témacsoportot 2012-ben hozták létre az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont belső munkatársai és az ország számos egyetemi és múzeumi kutatóhelyéről felkért külső szakértők. A témacsoport a közvélemény érdeklődésétől övezett területen valódi tudományos eredményeket akar eljuttatni minél szélesebb rétegekhez.

A kutatócsoport a magyarság Kárpát-medencei honfoglalását megelőző őseihez köthető sztyeppei lelőhelyekkel, a székely írás kérdéskörével, a bizánci-magyar kapcsolatok régészeti hagyatékával, valamint a legfrissebb embertani, etnosz- és államelméleti kutatások értelmezési lehetőségeivel foglalkozik.

Színes fotókon az ókori világ hét csodája

Egyes csodák külsejéről csak a korból fennmaradó írásos és művészeti emlékek, valamint a későbbi régészeti eredmények alapján kaphattunk képet. Ám most a digitális technika segítségével megmutatták, hogy nézhettek ki ezek a rendkívüli épületek fénykorukban.

Ezt is szeretjük