8 jel, ami arra utal, hogy okosabb vagy az átlagnál: a tudósok mondják

Nem csak IQ-tesztből lehet megállapítani, ha valaki okos. Számos kutatás során vizsgálták már, hogy mivel hozható összefüggésbe a magasabb intelligenciaszint, ezért most összegyűjtöttünk nyolc olyan, tudomány által is alátámasztott tényt, ami kiemelkedő szellemi adottságokra utal.

A kognitív képességek - érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás - mérhetők különböző tesztekkel, melyek igen hatékonyan mutatják meg egy-egy ember intelligenciaszintjét. A legtöbb alábbi kutatás is ezekre épült, ám azt fontos leszögezni, hogy az eredmények az átlagot mutatják, tehát semmi sem zárja ki, hogy, ha valaki alacsony, vagy ő a fiatalabb testvér, intelligensebb legyen a többieknél. Csupán a többségről van szó.

A legidősebb testvér

Egy 2007-ben végzett kutatás bebizonyította, hogy általában az elsőszülöttek magasabb intelligenciaszinttel rendelkeznek, mint testvéreik, de ez nem a genetikának köszönhető. Norvég epidemiológusok néztek át közel 250 ezer katonai feljegyzést a születési sorrend, az egészségi állapot és az IQ-szint közötti összefüggések megvizsgálásához. A kutatás során 1967-76 között született, 18-19 éves férfiakat vizsgáltak. Az eredmények azt mutatták, hogy az elsőszülöttek átlagosan 103 pontot értek el az IQ-teszten, a középső gyerekek átlaga 100 pont volt, a legfiatalabb testvéreké pedig 99.

Ez az eredmény enyhe, de jelentőségteljes különbséget mutat, hiszen a legidősebb testvérek IQ-ja három ponttal előzte meg a középsőkét, míg a középső és legfiatalabb testvér IQ-szintje között elenyésző, egy pont különbség van. A kutatók arra is rájöttek, hogy nem a genetikának, hanem a szülő-gyermek pszichológiai kapcsolatnak köszönhető a legidősebb testvér magasabb IQ-ja. Ennek tudható be az is, hogy a testvérek közül általában a legidősebbek érnek el nagyobb sikereket az életben.

Testsúly vs. intelligencia 

Furcsának tűnhet, de egy 2006-os kutatás a derékbőség és az intelligenciaszint között talált párhuzamot. 2200 felnőttet vizsgáltak öt éven keresztül intelligenciatesztek segítségével, és az eredmények azt bizonyították, hogy minél vékonyabb valaki, annál jobbak a kognitív képességei.

Ugyanebben az évben egy másik kutatás is alátámasztotta ezt: azok a 11 éves gyerekek, akik gyengébben teljesítettek a verbális és nonverbális teszteken, a negyvenes éveikben hajlamosabbak voltak az elhízásra. A kutatók ezt annak tudták be, hogy az okosabb gyerekek életük során jobb oktatásban részesülhetnek, ami miatt magasabb társadalmi státuszt és jobban fizetett munkát szereznek, emiatt pedig jobb lehetőségeik voltak arra is, hogy figyeljenek az egészségükre.

Van macskád?

2014-ben hatszáz egyetemi hallgató vett rész abban a kutatásban, mely személyiség és intelligenciaszint kapcsolatát vizsgálta. Az eredményekből kiderült, hogy azok, akiknek kutyájuk van, sokkal nyitottabb, társasági lények, mint a macskások. Emellett viszont a macskagazdik jobban teljesítettek a kognitív képességeket vizsgáló teszteken a kutyásoknál, ezért okosabbnak kiáltották ki őket.

Az anyatej csodája

Azok a kisbabák, akiket anyatejjel táplálnak, bizonyítottan okosabb felnőttekké válnak a későbbi életük során, mint a többiek - két kutatás is bizonyítja. Nagy-Britanniában és Új-Zélandon háromezer gyereket vizsgáltak meg, és kiderült, hogy azok, akiket anyatejjel tápláltak, közel hét ponttal szereztek többet az IQ-teszteken a többieknél - ám csak akkor, ha megvolt bennük a FADS2 gén egy bizonyos módosulata. Ez a gén egyébként megtalálható azokban a gyerekekben is, akiket nem anyatejjel tápláltak, ezért a tudósok szerint további kísérletekre lesz szükség az anyatej és az intelligencia kapcsolatának vizsgálatára.

Balkezes vagy?

A balkezesekkel kapcsolatban már számos kutatás született, így köztudottá vált, hogy gondolkodásuk nagyban eltér a jobbkezesekétől. Megvan bennük a kreativitásnak egy olyan magasabb formája, melynek segítségével képesek igen gyorsan előállni új ötletekkel - legalábbis férfiak esetében, mivel csak őket vizsgálták.

A balkezesek jobbak voltak abban, hogy két átlagos tárgy kombinációjából egy új, harmadikat alkossanak - például egy póznából és konzervdobozból madáretetőt készítettek. A rossz hír az, hogy a balkezesek közül több bűnöző kerül ki, de a tudósok számára máig nem tisztázott, hogy ez miért van így.

A magasság is számít

A Princeton Egyetem 2008-ban több ezer embert vizsgált meg. Kutatási eredményeik azt állapították meg, hogy a magasabb emberek magasabb intelligenciával is rendelkeznek: a gyerekek több pontot értek el az IQ-teszteken, a felnőttek pedig jobban kerestek alacsonyabb társaiknál. A tudósok szerint  már azelőtt, hogy iskolába mennének, hároméves korú gyerekeknél is kimutatható, hogy, aki magasabb, az jelentősen jobban teljesít a kognitív képességeket vizsgáló teszteken.

Korán tanultál olvasni

2012-ben a kutatók kétezer egypetéjű ikerpárt vizsgáltak meg Nagy-Britanniában, és arra jöttek rá, hogy az az iker, amelyik korábban tanult meg olvasni, jobb eredményeket ért el a kognitív képességeket vizsgáló teszteken. Ez egyrészt azért van, mert az olvasás fejleszti a verbális és nonverbális képességeket is, így a korábban olvasni tanulók némi előnnyel indultak az életben.

A zene hatása

Kutatás bizonyítja azt is, hogy a zene fejleszti az agyat. Már négy-hat éves korú gyerekeknél is megfigyelték, hogy azok, akik zeneleckéket vettek, sokkal fejlettebben kommunikálnak és gondolkodnak társaiknál. Egy másik, 2013-as kutatás során pedig arra jöttek rá, hogy azok a gyerekek vesznek életük során zeneleckéket, akik szeretnének többet elérni, tehát alapvetően is célratörőbbek társaiknál. A dolog tehát oda-vissza működik: a zene csak olyan kognitív képességeket fejleszt, melyek egy gyerekben már eleve jelen vannak. 

• kutatások
• intelligencia
• tudomány
• jelek
• agy
• Terasz