Íme, a legújabb módszer az állásinterjúkon: a gyilkos AC-technika

Egyre több cég használja a kiválasztási folyamat utolsó szakaszában a csevegős interjú helyett az egész napos megmérettetést, éles helyzetekben. Az Assessment Center nonstop koncentrációt és szellemi fittséget igényel a pályázótól, hiszen váratlan helyzetek szülte spontán döntéseket kell hozni, kreatív gondolatokat közvetíteni, és észrevétlenül legyűrni a többi jelöltet, miközben árgus szemekkel figyel az értékelő brigád.

Ha azonban gond nélkül veszed az akadályokat, és nem ejt zavarba a sajátos kiválasztási mód, kiütheted a kevésbé kitartó, bizonytalanabb ellenfeleket. Itt ugyanis csak akkor maradhatsz talpon, ha elég stabil és ambiciózus vagy.

Miért jobb az interjúnál?

Az AC-módszert először az amerikai hadseregben, majd a titkos ügynökök kiválasztására alkalmazták, de ma már a vállalati szféra kedvenc kiválasztó technikája. HR-szakemberek szerint egy hagyományos interjúnál alig nyílik esély arra, hogy kiderüljön, a jelölt valóban alkalmas a feladatra, hiszen az önéletrajzokat tetszés szerint megtölthetik kvalitások tömkelegével, de a személyes beszélgetés is kevés ahhoz, hogy a felvételiztető reális képet kapjon szaktudás, készségek és személyiségjegyek hármasáról.

Ezért nyúlnak szívesen a mélyvíz-technikának is beillő felvételiztető módszerhez, melyben új irányelvek szerint tesztelik a jelentkezőket. Az előszűrés során legjobbnak ítélt pályázókat hat-tíz fős csoportokba szervezik, majd a munkakörhöz kapcsolódó szituációs gyakorlatok, tesztek és mini prezentációk alapján kiválasztják a legalkalmasabb jelentkezőt, aki végül betöltheti a pozíciót.

A csoportot alkotó jelentkezők ugyan a valóságban ellenfelei egymásnak, a feladatok mégis együttműködést és empátiát igényelnek, így, aki kilóg a teamből, vagy bomlasztja az egységet, akár fel is adhatja félidőben, nem lesz a befutók között.

A szituációs játékok ugyanis a munkahelyi feladatok során felbukkanó valós helyzeteket imitálják, így a tesztekben azonnal feltűnik, ha valaki képtelen az együttműködésre. Gyakran a feladat szerint úgy kell konszenzust teremteni, hogy minden egyes csapattag más álláspontot képvisel: ha ügyesen kooperálsz, rögtön szerezhet egy pluszpontot az értékelő bizottságnál.

Stresszpróba és céltudatmérés

A megfelelő szakmai ismeret csak egy a kiválasztási szempontok közül, talán még ennél is fontosabb a stratégiai gondolkodás, a kommunikációs készség és a határozott fellépés, így még az is megeshet, hogy kiesik a szakmailag kifogástalan versenyző, ha egyébként hiányzik belőle a gyakorlati érzék.

A lelki kondíciódnak legalább annyira topon kell lennie, mivel a feladatok sokszor a stressztűrő képességet is tesztelik, illetve azt, mennyire tudsz teljesíteni nyomás alatt. A feladatod szerint lehetsz például rendezvényszervező asszisztens, akinek mindjárt lejár a munkaideje, de kiderült, hogy másnap külföldre kell utaznia. Persze az út megszervezése mellett még egy halom más teendőt is a nyakadba varr a főnök, a postázástól a problémás ügyfélig. Hogyan oldod meg a feladatot adott idő alatt, ha nem fér bele minden?

Vannak egyéni prezentációs feladatok is, amikor a helyszínen megadott témában és idő alatt kell felkészülnöd, majd kiselőadást tartanod. Ilyenkor lehet igazán lemérni például egy értékesítői munkakörre jelentkező pályázó kommunikációs és befolyásolási képességét: számíthatsz termékbemutató tesztre, de egy igazán talpraesett értékesítő attól sem jön zavarba, ha például hajvasaló vásárlására kell rábírni egy grillsütőt kereső vevőt.

Az AC-technika nehézsége valójában abban áll, hogy a rátermettségedet nem egy félórás beszélgetés, hanem egy teljes munkaidőt kitöltő próbasorozat alatt kell bizonyítanod. Pihenésre alig marad idő, mivel a csoportos feladatok szüneteit is kitöltik számtani és egyéb képességmérő tesztekkel. Mégis az a legfontosabb, hogy ne görcsöld túl a dolgot, a HR-esek tapasztalata szerint ugyanis sokkal esélyesebb az, aki laza játéknak tekinti a megmérettetést.

• munkahely
• állásinterjú
• karrier és siker
• Terasz