Miért tegeződünk az imákban? A magyarázat nem teológiai
Az ok nem az istennel való bizalmas viszony.
- Esztétikus ajakfeltöltés túlzások nélkül: 3 eljárás, amivel természetes hatás érhető el »
- Császármetszés utáni heg egy bikinis fotón: a gyönyörű modell sok nőnek segít, hogy elfogadja testét »
- A legfinomabb vízhajtó gyümölcsök és zöldségek tavasszal: fokozzák az anyagcserét és feldobják a frissítő smoothie-t »
- Melyik magyar városban van a képen szereplő székesegyház? Tippelj a kvízben!
- A 4 legrosszabb reggeli, amit mégis sokan fogyasztanak: pillanatok alatt megemelik a vércukorszintet
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- Vastag Csaba címlapon új barátnőjével: a gyönyörű Evelinnel már össze is költöztek
- 10 ismert magyar közmondás, amiből elvettünk egy-egy szót: tudod, mi hiányzik?
A magázódás a megszólítás egy udvariasabb, távolságtartóbb formája, mely a tegező alakhoz képest nagyobb tiszteletadást feltételez. Bár a világnyelvként használt angol nem ismeri, de a magázódás létezik az oroszban, a németben, a franciában, az olaszban, sőt a japán és a koreai nyelvben több fokozata is ismert.
Különös belegondolni, hogy vajon, ha az orvost és a tanárt nem tegezzük, a mindenhatóval miért kerültünk ilyen bizalmas viszonyba.
Miért tegeződünk az imákban?
A válasznak semmi köze a teológiához, sokkal inkább nyelvtörténeti jellegű. A magyar - és sok más - nyelvben ugyanis évszázadokon át csak a tegeződő forma élt. Hazánkban még a XVIII. század elején sem létezett magázódás, ám ekkor már éledezett egy nyelvi forma, mellyel a feljebbvalókhoz, idegenekhez szóltak. Bár a megszólítás egyes szám második személyű volt, ám ezt kiegészítették például a "kegyelmed" szócskával. Így kezdetben "te kegyelmed", esetleg "ő kegyelme" szókapcsolatokat használták.
A kegyelmed, kelmed szavak rövidüléséből alakult ki aztán a kend és a ked alak. Ezekhez már mindig harmadik személyű igét használtak, például "kegyelmed adja". Ezt követően a XVIII. század során mind gyakoribbá vált az "Úr" és az "Asszony" megszólítás is. Majd végül mindezek elmaradása esetén is maradt a harmadik személyű ige, vagyis a XVIII. század végére kialakult a magázódás.
Mivel azonban az imák szövegének kialakulása ennél korábbra datálódik, így alakulhatott ki, hogy a mai napig nem magázzuk az istent, hanem az archaikus formának megfelelően tegeződünk az imákban.
Régi szavak kvíze
Tíz darab ház körül használatos dolgokra vonatkozó szót sorolunk a következő kvízkérdésekben három-három lehetséges jelentéssel: melyik lehet a helyes?
Képek: Getty Images Hungary
OLVASD EL EZT IS!
- magyarország
- nyelv
