Miért tegeződünk az imákban? A magyarázat nem teológiai
Az ok nem az istennel való bizalmas viszony.
- Bőrhibák okozója lehet a párnahuzat, ha ezekre nem figyelsz: az sem mindegy, milyen gyakran, és hogyan mosod »
- 10 frizura, amivel jól mutat a barett sapka: a rövid hajat is változatosan lehet viselni vele »
- Bőrhulladékból is készülhet divatos ruha: a Syoss Fashion Show-n a fenntarthatóság is számított »
- Kvíz: ismered Magyarország tájait? 10 kérdés, amire sokan nem tudják a választ
- Meglepődsz, ki volt Delhusa Gjon első felesége: az esti műsorban a műsorvezető árulta el
- 8 kérdéses biológia-kvíz az általánosból: kinek adhatnak vért a 0-s vércsoportúak?
- Villámgyorsan elalszol, és nem ébredsz fel éjszaka: 3 bevált technika alvászavar ellen
- Kvíz a legismertebb bibliai történetekről: hogy hívják Ábrahám fiát?
A magázódás a megszólítás egy udvariasabb, távolságtartóbb formája, mely a tegező alakhoz képest nagyobb tiszteletadást feltételez. Bár a világnyelvként használt angol nem ismeri, de a magázódás létezik az oroszban, a németben, a franciában, az olaszban, sőt a japán és a koreai nyelvben több fokozata is ismert.
Különös belegondolni, hogy vajon, ha az orvost és a tanárt nem tegezzük, a mindenhatóval miért kerültünk ilyen bizalmas viszonyba.
Miért tegeződünk az imákban?
A válasznak semmi köze a teológiához, sokkal inkább nyelvtörténeti jellegű. A magyar - és sok más - nyelvben ugyanis évszázadokon át csak a tegeződő forma élt. Hazánkban még a XVIII. század elején sem létezett magázódás, ám ekkor már éledezett egy nyelvi forma, mellyel a feljebbvalókhoz, idegenekhez szóltak. Bár a megszólítás egyes szám második személyű volt, ám ezt kiegészítették például a "kegyelmed" szócskával. Így kezdetben "te kegyelmed", esetleg "ő kegyelme" szókapcsolatokat használták.
A kegyelmed, kelmed szavak rövidüléséből alakult ki aztán a kend és a ked alak. Ezekhez már mindig harmadik személyű igét használtak, például "kegyelmed adja". Ezt követően a XVIII. század során mind gyakoribbá vált az "Úr" és az "Asszony" megszólítás is. Majd végül mindezek elmaradása esetén is maradt a harmadik személyű ige, vagyis a XVIII. század végére kialakult a magázódás.
Mivel azonban az imák szövegének kialakulása ennél korábbra datálódik, így alakulhatott ki, hogy a mai napig nem magázzuk az istent, hanem az archaikus formának megfelelően tegeződünk az imákban.
Régi szavak kvíze
Tíz darab ház körül használatos dolgokra vonatkozó szót sorolunk a következő kvízkérdésekben három-három lehetséges jelentéssel: melyik lehet a helyes?
Képek: Getty Images Hungary
OLVASD EL EZT IS!
- magyarország
- nyelv
