Így néz ki a legnagyobb, emberi kéz ásta lyuk!

A Dél-Afrikában terpeszkedő Big Hole - magyarul Nagy Lyuk - és a dél-afrikai gyémántkereskedelem számos emberáldozatot kívánó története egy önzetlen testvéri gesztussal kezdődött.

Az ötéves Erasmus Jakobs valószínűleg soha nem gondolta volna, hogy több ezer ember sorsát tartja a kezében, amikor az Orange-folyó partján egy különösen csillogó követ emelt fel a földről. A kis Erasmus húgának ajándékozta a követ, akinek szülei csak két évvel később figyeltek fel a szokatlanul fényes kincsre.

Így került a kő egy fokvárosi ásványszakértő kezébe, aki megállapította, hogy nem egy kőről, hanem egy 22 karátos gyémántról van szó. A párizsi világkiállítás látogatói még abban az évben megcsodálhatták a leletet, mely a Heuréka nevet kapta.

Világméretű tömeghisztéria

Ahhoz azonban, hogy a dél-afrikai gyémántok híre a világ távolabbi részeibe is eljusson, 1869-ig kellett várni, amikor egy bizonyos Nicolaas de Beers családjának farmján, a Zandfontainon egy maréknyi ugyanilyen drágakövet találtak. Ezután szinte tömeghisztéria tört ki szerte a világban: a szenzációt megneszelve közel 30 ezer ember tódult a barátságtalan vidékre, hogy gyémánt után kutasson. A szélrózsa minden irányából érkező szerencselovagok egymás után verték fel sátraikat, és kövek után kutatva feltúrták a földet. Több ezer ember egy kilométernél is mélyebbre ásott a föld alá annak érdekében, hogy napvilágra hozzák a Dél-Afrika legnagyobb kincsének számító gyémántot.

Érdekesség, hogy a gyémántláz kirobbantója - a gyémántokat rejtő farm tulajdonosa - mindössze 6300 angol fontért szabadult meg a birtokától, ami így is sokszorosa volt a gyémántokat rejtő szántóföld értékének. De Beers azonban rossz üzletet kötött, hiszen tulajdonképpen aprópénzért adta oda a csillagászati értékű gyémántlelőhelyet.

Colesberg Koppjét, ahol az első köveket találták, nemsokára teljesen elhordták a helyéről, és a gyémánt után kutatók csupán lapátot és csákányt használva ástak le egyre mélyebbre. Így jött létre 1914-re - alig 40 év alatt - az emberi kéz alkotta legnagyobb gödör, a Big Hole, mely 463 méter átmérőjű, illetve 1097 méter mély.

A gyémántvadászok 2700 kg gyémántot bányásztak ki, ez mai értékre átszámítva több mint 35 milliárd eurós összeget jelent. De a legnagyobb haszonra mégsem a bányászok tettek szert.

Kegyetlen konkurenciaharc

Már két évvel a gyémántláz kitörése után felbukkant Dél-Afrikában egy bizonyos Barney Barnato. Az elszegényedett londoni színész első gyémántjait kölcsönpénzből vásárolta fel, majd nagy haszonnal továbbadta a drágaköveket. Öt évvel később létrehozta a Central Mining Companyt, és már multimilliomosként uralta a piacot a viskókból álló Kimberley-ben. Nemsokára megjelent egy újabb vállalkozó, bizonyos Cecil Rhodes is a városban, aki először mindössze három bányaterületet vásárolt fel, mielőtt ő is áttért volna a gyémántokkal való kereskedésre.

Rhodes és Barnato kegyetlen konkurenciaharcba kezdtek egymással, az árak pedig ennek következtében a mélypontra süllyedtek.
Végül Rhodes győzött, és az eredeti farmtulajdonosról elnevezett De Beers bányatársasága a piacot felvásárolva egyeduralkodó lett. Így jött létre a máig legjelentősebb gyémántbányász- és kereskedőtársaság, a világhírű De Beers Consolidated Mines.

Cikkünk megírásában a Reader's Digest Az emberiség megoldatlan rejtélyei című könyve segített.

• afrika
• érdekességek a világból
• Terasz