Így néz ki a legnagyobb, emberi kéz ásta lyuk!
Döbbenetes fotóval
A gyémántvadászok ásókkal és csákányokkal alig 40 év alatt ásták ki a hihetetlen méretű lyukat Afrikában.

Ez is érdekelhet

A tökéletes gyerekszoba titkai - Így még a tanulás is jobban megy majd! (x)

Brasch Bence félmeztelenül csábít a mozivásznon (x)

Családi wellness-pihenés Sümegen: ha egy kicsit másra, többre vágysz (x)

Elkezdődött a 27. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál (x)

Beszállás! Nemsokára indul a Mikulás Expressz, siess, mert lemaradsz! (x)

beauty and style

Észbontóan nőies esküvői ruhák, modern hercegnőknek: 2019-ben ez lesz a divat »

Érzéki fotókon az 57 éves színésznő: Julianne Moore Photoshop nélkül is nagyon dögös »

Leteszteltük a világ első intelligens arctisztítóját – Eddig te sem tudtad, mi az a tiszta arcbőr »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A Dél-Afrikában terpeszkedő Big Hole - magyarul Nagy Lyuk - és a dél-afrikai gyémántkereskedelem számos emberáldozatot kívánó története egy önzetlen testvéri gesztussal kezdődött.

Az ötéves Erasmus Jakobs valószínűleg soha nem gondolta volna, hogy több ezer ember sorsát tartja a kezében, amikor az Orange-folyó partján egy különösen csillogó követ emelt fel a földről. A kis Erasmus húgának ajándékozta a követ, akinek szülei csak két évvel később figyeltek fel a szokatlanul fényes kincsre.

Így került a kő egy fokvárosi ásványszakértő kezébe, aki megállapította, hogy nem egy kőről, hanem egy 22 karátos gyémántról van szó. A párizsi világkiállítás látogatói még abban az évben megcsodálhatták a leletet, mely a Heuréka nevet kapta.

Világméretű tömeghisztéria

Ahhoz azonban, hogy a dél-afrikai gyémántok híre a világ távolabbi részeibe is eljusson, 1869-ig kellett várni, amikor egy bizonyos Nicolaas de Beers családjának farmján, a Zandfontainon egy maréknyi ugyanilyen drágakövet találtak. Ezután szinte tömeghisztéria tört ki szerte a világban: a szenzációt megneszelve közel 30 ezer ember tódult a barátságtalan vidékre, hogy gyémánt után kutasson. A szélrózsa minden irányából érkező szerencselovagok egymás után verték fel sátraikat, és kövek után kutatva feltúrták a földet. Több ezer ember egy kilométernél is mélyebbre ásott a föld alá annak érdekében, hogy napvilágra hozzák a Dél-Afrika legnagyobb kincsének számító gyémántot.

Érdekesség, hogy a gyémántláz kirobbantója - a gyémántokat rejtő farm tulajdonosa - mindössze 6300 angol fontért szabadult meg a birtokától, ami így is sokszorosa volt a gyémántokat rejtő szántóföld értékének. De Beers azonban rossz üzletet kötött, hiszen tulajdonképpen aprópénzért adta oda a csillagászati értékű gyémántlelőhelyet.

Colesberg Koppjét, ahol az első köveket találták, nemsokára teljesen elhordták a helyéről, és a gyémánt után kutatók csupán lapátot és csákányt használva ástak le egyre mélyebbre. Így jött létre 1914-re - alig 40 év alatt - az emberi kéz alkotta legnagyobb gödör, a Big Hole, mely 463 méter átmérőjű, illetve 1097 méter mély.

A gyémántvadászok 2700 kg gyémántot bányásztak ki, ez mai értékre átszámítva több mint 35 milliárd eurós összeget jelent. De a legnagyobb haszonra mégsem a bányászok tettek szert.

Gyémánt és háborúk
Afrika a világ gyémánttermelésének közel 60%-át adja. A polgárháborúk sújtotta afrikai országokban a gyémánt elsősorban fizetőeszköz volt: a gyakran gyermekkatonák által felügyelt bányákban éhbérért dolgozó rabszolgák által talált gyémánttal fedezték a háborúk költségeit. Az ENSZ kezdeményezésére 2002 óta minden egyes kő eredetét bizonyítani kell: a drágakövek nem származhatnak olyan területekről, ahol polgárháború dúl.

Kegyetlen konkurenciaharc

Már két évvel a gyémántláz kitörése után felbukkant Dél-Afrikában egy bizonyos Barney Barnato. Az elszegényedett londoni színész első gyémántjait kölcsönpénzből vásárolta fel, majd nagy haszonnal továbbadta a drágaköveket. Öt évvel később létrehozta a Central Mining Companyt, és már multimilliomosként uralta a piacot a viskókból álló Kimberley-ben. Nemsokára megjelent egy újabb vállalkozó, bizonyos Cecil Rhodes is a városban, aki először mindössze három bányaterületet vásárolt fel, mielőtt ő is áttért volna a gyémántokkal való kereskedésre.

Rhodes és Barnato kegyetlen konkurenciaharcba kezdtek egymással, az árak pedig ennek következtében a mélypontra süllyedtek.
Végül Rhodes győzött, és az eredeti farmtulajdonosról elnevezett De Beers bányatársasága a piacot felvásárolva egyeduralkodó lett. Így jött létre a máig legjelentősebb gyémántbányász- és kereskedőtársaság, a világhírű De Beers Consolidated Mines.

Cikkünk megírásában a Reader's Digest Az emberiség megoldatlan rejtélyei című könyve segített.

Ezt is szeretjük