Mitől van ekkora forróság a városokban? Aggasztó a tudományos magyarázat

A Föld 7,4 milliárd lakosságának több mint fele városokban él. Megdöbbentő az adat, egyrészt, mert jelenleg a szárazföldek felszínének mindössze 3%-át teszik ki a városok, másrészt, mert alig több mint száz évvel ezelőtt ez az arány még csak 15% volt. Elsőre azt gondolnánk, hogy a változást csak a fejlett országokban zajló folyamatok idézték elő, pedig a Világbank becslése szerint az urbanizáció üteme az alacsony és közepes fejlettségi szintű országokban négyszer olyan gyors, mint a gazdaságilag élen járó államokban.

Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az úgynevezett hősziget-effektus hatásai is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10°C-kal is emelkedhet. Az urbanizáció környezetterhelő hatása mindenki számára ismert. A környezeti károk csökkentése érdekében a fejlett országok tudatos településfejlesztési stratégiát dolgoznak ki, a városvezetők komoly hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági programokat hirdetnek meg, de maga a folyamat megállíthatatlan.

Hőszigethatás a városokban

A városok népessége folyamatosan növekszik, az agglomeráció egyre nagyobb területeket kebelez be, aminek következtében csökkennek a mezőgazdasági területek a városok körül, erdők, mezők tűnnek el, helyettük utak, lakó- és ipartelepek épülnek. Nem is kell messze menni, hiszen itthon is ez a folyamat játszódott le az elmúlt 100 évben. Magyarországon az 1900-as években a felnőtt lakosság kétharmada a mezőgazdaságban dolgozott, napjainkra a munkahelyek több mint 40%-a már a százezer főnél népesebb nagyvásárosokban található.

A lakosság igyekszik a munkahelyet biztosító városok közelébe költözni, de az ingázás így sem elkerülhető. Bármennyire is próbálunk vigyázni környezetünkre, már a mindennapi közlekedés is óriási terhet jelent a városokban. Csak Magyarországon 3,58 millió autó fut az utakon a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2018-as adatai szerint. Minden újabb és újabb négyzetméternyi zöld terület beépítése terheli a környezetet.

A növények, fák tisztítják a levegőt, pozitív hatással vannak a környezetre, de nemcsak a közvetlen hiányuk okoz problémát, hanem a zöld területek beépítése is: talán kevesen tudják, hogy az épített környezet milyen komoly negatív befolyással bír a települések klímáját, hőmérsékletét, így növény- és állatvilágát illetően is. Köztudott, hogy a városokban sokkal melegebb van, mint a kevésbé sűrűn lakott településeken, vagy éppen a természetben, ezt az úgynevezett hősziget-effektus okozza.

A mesterséges építőanyagok hővisszaverő képessége alacsony, elnyelik a nap által sugárzott hőt, majd azt visszabocsátják a környezetbe, ezáltal további hőmérséklet-emelkedést okozva. Legszemléletesebb példa erre a panelépület, amely a nyári kánikulában beszívja a meleget, tartja, majd még napok múlva is ontja magából. De gondolj csak a műkővel lerakott járdára, amely hőségben annyira felmelegszik, hogy akár égési sérüléseket is okozhat, ha mezítláb rálépsz!

Több nagy kutatóintézet is vizsgálja a hősziget-effektust, valamint annak rövid és hosszú távú következményeit a különböző méretű és népességű városokban. A Tennessee Egyetem egy tanulmánya szerint a hőszigetek hatása különösen akkor aggasztó, amikor egyébként is meleg a levegő, nincs felhő, és nem fúj a szél, a nap sugarai pedig derékszöghöz közeli helyzetben érik a felszínt. Ez pedig napjainkban a klímaváltozás hatására egyre gyakoribb jelenség.

Mi a megoldás?

A megoldás az, ha minél több természetes anyag van jelen a városokban. A zöld, erdős, fás területek nemcsak a széndioxid elnyelésére képesek, hanem nem képeznek hőszigetet, így minden zöld terület gyakorlatilag hűsíti a nagyvárosokat. A másik lehetőség a természetes építőanyagok használata. Jó hír, hogy a természetes, világos mészkövek egyedülállóan kedvező hőtani tulajdonságokkal rendelkeznek.

A világos mészkőből készült burkolatok, legyenek azok akár tér- vagy épületburkolatok, a napsugárzás hőjének túlnyomó részét visszaverik, ami azt is jelenti, hogy a hő kánikula idején sem akkumulálódik bennük. Szemben más anyagokkal, a fehér mészkő sohasem válik melegebbé a levegő hőmérsékleténél, így biztosítva kellemes, jól élhető környezetet a szélsőségesen meleg időszakokban is.

Nem véletlen, hogy a közterek, sétányok, középületek, lakóházak, üdülők, teraszok, pergolák legkedveltebb burkolatát hagyományosan a világos mészkő jelenti azokban a mediterrán országokban, amelyek a kiváló minőségű, világos, hazai süttői travertin mészkőhöz hasonló kővagyonnal rendelkeznek. Az elmúlt 100 évben csak a klímaváltozás hatására 0,6°C-kal emelkedett a Föld átlagos felszíni hőmérséklete.

Ha ehhez hozzáadódik a hősziget-effektus okozta hőmérséklet-emelkedés, a város népességétől és beépítettségétől függően pár tized foktól egészen 10°C-ig nőhet egyes városok hőmérséklete. Nem is annyira a távoli jövőben, 2050-ben becslések szerint pedig már 9,8 milliárdan leszünk a Földön, és a lakosság 66%-a városokban és azok agglomerációiban él majd. Nem mindegy, hány fok lesz ezekben a városokban.

Fotók: Getty Images

40 éve mindennap ültet egy fát a férfi

A Brahmaputra-folyón fekvő Majoli a világ legnagyobb folyami szigete India keleti csücskében. Bár egykoron területe még 1250 négyzetkilométer volt, az elsivatagosodás és az erózió miatt mára mindössze 350 négyzetkilométer maradt belőle. A szigeten élő Jadav Payeng még csak 16 éves volt, amikor eldöntötte, ezt nem nézheti tétlenül.

• klímaváltozás
• város
• természeti jelenség
• globális felmelegedés
• épület
• tudomány
• Terasz