Ezekre a változásokra számíthatsz

Múlt hét szerdán, május 29-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy megszünteti Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást. Ez alapvetően egy pozitív fordulat, hiszen az elmúlt kilenc év nyomása ezt kimondva megszűnt.

De vajon tényleg megszűnt? Elméletileg Magyarország most már költségvetési szempontból megbízható tagállamnak számít. A bizottsági döntés feltételekhez kötött, hiszen nagyon könnyen vissza lehet kerülni a túlzott deficites országok körébe, ami nyilvánvalóan egyik félnek sem célja. Mégis, a Varga-csomagnak valamint egyéb korábbi és jövőbeli kormányzati döntéseknek milyen következményei lesznek ránk nézve?

Brüsszel és London kritikája

A kérdést véglegesen a június 21-i Ecofin-ülésen döntik el, ahol az EU-tagállamok gazdasági és pénzügyekért felelős miniszterei találkoznak. Az Európai Bizottság egyidejűleg kritikát is megfogalmazott Magyarországgal és a kormány intézkedéseivel szemben. A jelentés szerint a Fidesz torzító és kiszámíthatatlan intézkedéseket tesz, ami romló környezetet eredményez.

Ezek az intézkedések hozzájárulnak a bankszektor leépítéséhez és a beruházások visszaeséséhez, emiatt a beruházások mélyponton vannak, a hitelezés visszaszorult, illetve makrogazdasági egyensúlytalanságot is megállapítottak. Ezen kívül kifogásolták az alaptörvényt is, amivel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy megfelel-e az uniós jogszabályoknak, illetve egyensúlyban van-e az uniós elvekkel.

Londoni elemzők is úgy vélik, hogy az állapot fenntarthatósága kockázatos, hiszen a költségvetési célok teljesítése érdekében alacsony növekedési környezetet teremtettek.

Mi az ára?

Miután az Európai Bizottság meghozta az ítéletét, egy listát is csúsztatott felénk a jövőre vonatkozó elvárásaival. Ez alapvetően nem probléma, hiszen kordában vannak tartva az intézkedések az Európai Unió által. A bizottság hét pontba szedve fogalmazta meg elvárásait. Először is a kormány elsősorban adóemelésekkel érte el a 3% alatti hiányt, ami fenntarthatósági kérdéseket vet fel. Emiatt az elsődleges cél a költségvetés megerősítése. Cél továbbá a pénzügyi szektor adóztatásának csökkentése és a hitelezés és a különadók miatti növekedés visszavetésének helyreállítása.

Miután Magyarországon a foglalkoztatási ráta meglehetősen alacsony, fejleszteni kell elsősorban a munkaügyi kirendeltségeket, és aktív munkaerő-piaci eszközökre is szükség van, például különböző képzésekre. Az üzleti környezetre is ráfér a fellendülés, így javaslatuk szerint csökkenteni kell a vállalkozásokon belüli adminisztrációs terheket, illetve vissza kell fogni a korrupciót.

A javaslatban szerepelt még az energiaárak nem olyan szigorú szabályozása és az oktatással kapcsolatban a hátrányos helyzetűek tanulási lehetőségeinek a megteremtése.

Mit érez a magyar ember?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján számunkra már most sem egyszerűek a megélhetési körülmények Magyarországon. Gondolva itt arra, hogy például a magánnyugdíjpénztárban gyűjtögetett megtakarításunk végül az állam kezében landolt, vagy a rekordmagas áfára, a különadókra és a bankadó következtében a visszafogott hitelezésekre, nem beszélve az alacsony keresetről, már ha valaki abban a szerencsés helyzetben van, hogy rendelkezik állandó munkahellyel.

Jelenleg azonban Magyarország kikerült az eljárás alól, csak tartsunk is ki élhető körülmények között, és sikerüljön európai keretek között tartani a költségvetést. Rajtunk kívül Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia is megszabadult a tehertől, természetesen velük szemben is megfogalmazott elvárásokat ez Európai Bizottság.

• +15 kiló
• európai unió
• belföld
• varga mihály
• magyarország
• Terasz