Így lehet kiszúrni, ha valaki hazudik: kérd meg egy dologra, és figyelj

Az új kutatások bemutattak egy egyszerű módszert, amellyel a nyomozók rajtakaphatják a hazugokat: megkérik a gyanúsítottakat, hogy végezzenek el egy feladatot a kihallgatás során, és ennek segítségével nagyobb valószínűséggel lesz megállapítható, hogy igazat mondanak-e.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a tisztességtelenség és a megtévesztés megterhelheti az agyat, és sokkal több kognitív energiát igényel, mint az igazság kimondása. Éppen ezért a kutatók úgy vélik, hogy azáltal, hogy egy személynek egy második feladatot adnak, amelyet hazugság közben el kell végezniük, nehezen tudják összegyűjteni a történetek kitalálásához szükséges kognitív erőfeszítéseket, így hazugságai kevésbé csiszoltak és könnyebben észrevehetők. 

Így lehet kiszúrni, ha valaki hazudik

„Az elmúlt 15 évben megmutattuk, hogy a hazugságokat ki lehet szűrni, ha túljárunk a hazudozók eszén. Bebizonyítottuk, hogy ez megtehető, ha arra kényszerítjük őket, hogy megosszák figyelmüket egy kijelentés megfogalmazása és egy másodlagos feladat között” – mondta Aldert Vrij professzor, a Portsmouthi Egyetem Pszichológiai Tanszékének kutatója. 

„Kutatásunk kimutatta, hogy ha a hazugok lehetőséget és időt kapnak arra, hogy átgondolják, mit mondjanak, az igazságok és a hazugságok egyformán hihetően hangzanak. Mikor kevesebb lehetőséget kapnak a gondolkodásra, az igazság hihetőbbnek hangzik, mint a hazugság. Különösen akkor hangzott kevésbé hihetően a hazugság , mint az igazság, mikor az interjúalanyoknak másodlagos feladatot is el kellett végezniük, és azt mondták nekik, hogy ez a feladat fontos.”

A betekintés egy tanulmányból származik, amit az év elején publikáltak az International Journal of Psychology & Behavior Analysis című folyóiratban, amelyet a brit Portsmouth Egyetem pszichológusai készítettek.

164 embert gyűjtöttek össze: a beszélgetésben olyan témákban kérdezték a véleményüket, mint a COVID-útlevelek, a bevándorlás vagy a Brexit. A résztvevőket ezután véletlenszerűen felosztották igazmondó vagy hazug szerepre. Amikor a témáról kérdezték őket, az igazmondók egyszerűen beszámoltak valódi érzéseikről, míg a hazugok hamis információkat adtak meg. 

A kutatóknak ezután ki kellett találniuk, ki volt őszinte és ki hazudik. Ösztönzésük érdekében azt mondták a résztvevőknek, esélyük van pénzdíjat nyerni, ha sikeresen meggyőzik a kutatókat álláspontjukról. A résztvevők kétharmadát arra kérték, hogy idézzék fel egy autó rendszámát az interjú alatt. A csoport felének azt is mondták, hogy ez a feladat különösen fontos. 

Összességében az eredmények azt mutatták, hogy a hazugok történeteit kevésbé tartották hihetőnek és egyértelműnek, mint az igazmondók történeteit, különösen akkor, ha a hazugságot mondók másodlagos feladatot kaptak.

„Az eredmények mintázata azt mutatja, hogy a másodlagos feladatok felvétele egy interjúban megkönnyítheti a hazugság felderítését, de az ilyen feladatokat körültekintően kell bevezetni.” - magyarázta Vrij professzor.

„A trükk csak akkor lesz eredményes, ha a kihallgatottak komolyan veszik a másodlagos feladatot. Ezt egyfelől úgy lehet elérni, hogy azt mondják nekik, hogy ez egy fontos feladat, mint ahogy a kísérletben tették. Vagy pedig olyan feladatot kell adni nekik, amire nem tudnak nem figyelni: például egy tárgy megfogása, levegőbe tartása, vagy egy autószimulátor vezetése. Ha a feladatok nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, akkor valószínűleg nem segítik elő a hazugság kiderítését”.

Testbeszédkvíz

A testbeszéd képes lebuktatni még a manipulátorokat és a hazug embereket is.

Képek forrása: Getty Images

• hazugság
• tudomány
• pszichológia
• ember
• viselkedés
• Terasz