Kinek kell fizetni és ki ússza meg az új törvény szerint?

Az országgyűlés még májusban elfogadta a hallgatói szerződések enyhüléséről szóló javaslatot. Ennek alapján az emberek számára legnagyobb felháborodást keltő tétel változott többek között.

Korábban ugyanis a szerződésben az állt, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóknak a képzésük idejének kétszeresét kell Magyarországon ledolgozniuk, miután elvégezték az egyetemet vagy főiskolát. Az új szabály szerint viszont csak a tanulmányokkal megegyező ideig kell magyarországi munkaviszonyt vállalni, a diplomázást követő 20 éven belül.

Hogyan fog ez kinézni a gyakorlatban?

Amennyiben egy főiskolai félévet öt hónappal számolunk, az nagyjából 150 nap. Ha egy hat féléves képzést veszünk figyelembe, az 900 nap, tehát 20 éven belül 900 napot kell Magyarországon ledolgoznia az állami ösztöndíjasoknak.

Amennyiben ennek csak egy részét dolgozza le a hallgató, mondjuk 300 napot, akkor a fennmaradó 600 napot kell visszafizetnie. Ez a törlesztés a Magyarországon ledolgozott napok számával csökkentett ösztöndíj - inflációval megnövelt - összege lesz. Erről az érintett hatóság küld majd aktuális értesítést.

Mikor nem kell fizetni?

Az is módosult, hogy ha egy volt hallgató három gyermeket szül, nem kell visszafizetnie a le nem dolgozott napokat.

Azoknak a hallgatóknak sem kell visszafizetnie a költségeket, akik alap- vagy mesterképzésen vagy egyéb felsőoktatási szakképzésen úgy döntenek egy aktív félév után, hogy félbehagyják a tanulmányaikat. Ez azon diákokra is vonatkozik, akik osztatlan képzésben tanulnak, csak ebben az esetben a második aktív félév is ide számít.

Ha valaki megcsúszik az egyetemi éveivel és tovább jár az egyetemre, mint ahogyan az alapvetően meghatározott, akkor igényelheti a felsőoktatási intézménytől, hogy a hazai munkaviszonyát vegyék majd figyelembe az ösztöndíjjal támogatott féléveknek megfelelő ideig. Ha egy hallgató nem teljesíti a képzési feltételeket és meg kell fizetnie az oktatás költségét, azt a munkavállaló teljes egészében, vagy részben is átvállalhatja. Ezen kívül részletfizetést szintén lehet igényelni a felsőoktatási intézménynél.

Mi számít magyarországi munkavégzésnek?

Magyarországi munkavégzésnek számít, ha magyar joghatóság alatt álló munkahelyen dolgozik az illető, a megbízási szerződés alapján folytatott munkavégzés, amennyiben a jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, az egyéni és társas vállalkozói tevékenység, valamint az őstermelői tevékenység. Őstermelőnek számít az a személy, aki saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat vagy családi gazdálkodásban dolgozik.

Amennyiben az alapképzés alatt kezd el dolgozni a hallgató, az nem számít bele a ledolgozandó időbe. Ugyanakkor a mesterképzés ideje alatt eltöltött munkaviszony már igen, így a diploma megszerzése után nem kell annyit ledolgozni, mint az alapvetően elő van írva. Azonban ha két alapképzést végez párhuzamosan egy hallgató, abban az esetben kétszer annyi időt kell ledolgozni.

Mikortól hatályos a rendelet?

Ösztöndíjas képzés esetén a hallgatónak beiratkozáskor nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy vállalja a képzés feltételeit. Ezek a változások már a 2012 őszén vagy a 2013 tavaszán beiratkozott hallgatókra is érvényesek, akik aláírták az ösztöndíjszerződést.

• szerződés
• belföld
• oktatási törvény
• hallgatói szerződés
• Terasz