Mi a teendő, ha nem vettek fel felsőoktatásba? Nincs minden veszve, mutatjuk a lehetőségeket

Július 21-én nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, az öröm azonban nem mindenki számára volt felhőtlen. 

Nincs minden veszve, ha valakit első körben nem vettek fel a vágyott intézmények egyikébe sem: nemcsak a pótfelvételi, de számos egyéb lehetőség is szóba jöhet, még azok számára is, akik nem érték el a 280 pontos belépési küszöböt.

Pótfelvételi

A legkézenfekvőbb lehetőség, ha valaki első körben nem jutott be a felsőoktatásba, a pótfelvételi, amely opcióval sokan élnek azok közül is, akik februárban ugyan nem jelentkeztek semmilyen képzésre, időközben azonban úgy döntöttek, szeretnének továbbtanulni. Augusztus 5-ig jelölhetnek meg újabb helyeket az érintettek, és elsősorban a fizetős helyeket vehetik számításba. A ponthatárokat augusztus 24-én hirdetik ki a szeptemberben induló képzésekre, így a pótfelvételiben érintetteknek érdemes előre felkészülniük a lakhatással kapcsolatos kérdésekre, hiszen gyorsan kell cselekedniük, ha az eljárás során egy másik városban kapnak esélyt a továbbtanulásra.

Azok, akik korábban az államilag támogatott helyek előnyben részesítése miatt nem vettek számításba más, fizetős intézményeket, a pótfelvételi nyílt napokon tájékozódhatnak az egyetemek, főiskolák képzési kínálatáról. 

Halasztás

Azok, akik első körben nem jutottak be a vágyott intézmény államilag támogatott szakjára, sok esetben a halasztás mellett döntenek. A kihagyott egy év alkalmas lehet arra, hogy a fiatalok jobban megismerjék magukat, munkát vállaljanak, és ezzel támogassák későbbi tanulmányaikat, de vannak olyanok is, akik a kihagyott egy évet utazásra, önfejlesztésre használják. Ilyenkor jöhet szóba az újraérettségizés is, ami kiváló lehetőség a pontszám növelésére, így újabb esélyt ad arra, hogy egy évvel később a diákok elérjék az államilag támogatott szakok ponthatárait. 

Lehetőségek 280 pont alatt

Alapképzésekre minimum 280 ponttal jelentkezhetnek az érdeklődők, azonban bőven van lehetőség azok számára is, akik ezt a pontszámot nem érték el. A folyamatból kiszorulhatnak azok is, akik korábban érettségiztek, és emiatt nem felelnek meg a jelenlegi felvételi követelményeknek - például nincsen emelt szintű érettségijük -, de most szeretnének elkezdeni valamilyen képzést.

E két csoport számára jelentenek kiváló lehetőséget a felsőoktatási szakképzések: ezekre ugyanis csupán 240 pont a belépési kritérium. A felsőoktatási szakképzések között ráadásul megtalálhatók a legnépszerűbb alapszakok - gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás - tömbösített változatai is. Ezek a képzések két év alatt elvégezhetők, így azok számára is gyors ugródeszkát jelenthetnek, akiknek nincs 3-5 évük egy oklevél megszerzésére.

Amennyiben a felsőoktatási szakképzések között nem szerepel a megjelölt szak megfelelője, érdemes megnézni, milyen hasonló képzések indulnak - akár olyan alternatívákat is lehet találni, amelyekhez nem számítanak a hozott pontok.

Jó alternatíva lehet a külföldi lehetőségek fontolóra vétele is, hiszen számos ország felsőoktatási rendszerében a bekerülés nem a hallgató korábbi teljesítményéhez kötött - ráadásul hazai partnerrel rendelkező egyetemet választva a hallgatók akár Magyarországon is befejezhetik tanulmányaikat.

A Budapesti Metropolitan Egyetem külföldi partneregyetemén elérhető képzésekről és egyéb továbbtanulási lehetőségekről a https://tovabbtanulok.metropolitan.hu/ oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Gyerekek, akik az életüket kockáztatják, hogy eljussanak az iskolába: 3 kép a legveszélyesebb utakról

Hazánkban legfeljebb azon dilemmázunk, hogy autóval, busszal vagy gyalog vigyük-e a gyereket reggel, holott másoknak rendkívül mostoha körülményekkel kell megküzdeniük azért, hogy tanulhassanak, nemegyszer életüket veszélyeztetve ezzel.

Képek: Getty Images Hungary

• felsőoktatás
• pótfelvételi
• halasztás
• Terasz