Engedély nélküli gyógyteák

A Magyarországon őshonos gyógynövények – kamilla, csipkebogyó, bodza, hársfavirág – hatásaival többnyire tisztában vannak a fogyasztók, ám a kevésbé ismertek mellett nagy számban kerülnek forgalomba távol-keleti gyógynövényeket tartalmazó teakeverékek is.

A tapasztalatok szerint az önkiszolgáló rendszerű boltokban a vásárló bizonytalanul nézegeti a termékeket, és esélye sincs arra, hogy valaki megkérdezze, segíthet-e.

Ha mégis ráakad egy alkalmazottra, vállvonogatással találkozik, esetleg azzal a javaslattal, hogy tessék elolvasni, ami rá van írva. Nem jobb a helyzet az önkiszolgáló rendszerű drogériákban sem. A szaküzletekben, „bio boltokban” általában tudnak felvilágosítást adni, de itt is előfordul, hogy az eladó a szakkönyvet lapozgatva „tájékoztatja” az érdeklődő fogyasztót.

Termékismertetők, jelölés a csomagoláson

Vannak olyan gyártók, akik részletes leírást közölnek használati javaslattal, mások leírják a termék összetételét, és a népi gyógyászati hagyományokra illetve távol-keleti irodalmi leírásokra hivatkozva sugallják a fogyasztónak a várható hatást. De találni olyan terméket is - Imuvit, Biobest Kft., Anti-Candida tea, Egészségfarm Kft. -, amelyen feltüntették annak összetételét, és a fogyasztóra bízták, hogy milyen célból kívánja fogyasztani.

Jó, ha tudod!
Közismert tény, hogy a természetben megtalálható gyógyító füvek sokszor pótolják a szintetikus úton előállított tablettákat, ám a gyógyteák csak szakszerűen elkészítve és a megfelelő célra alkalmazva hatásosak. Éppen ezért forgalomba hozni is csak szigorú feltételek mellett, és olykor keményebb szabályok mentén lehet, mint az élelmiszereket. Sok esetben nem szabad forralni vagy főzni a készítményeket, mert veszítenek hatóanyag-tartalmukból. A hideg/langyos elkészítési módot igénylő gyógyteáknál pedig fontos, hogy a gyógyszerkönyvben rögzített tisztaságúak legyenek. Fontos az is, hogy a növénynek csak azt a részét tartalmazzák, amely az ajánlott terápiás hatást hordozó hatóanyagot a legnagyobb mennyiségben tartalmazza.

Fűszer is, meg gyógyfű is?

A teák kapcsán mindjárt az elején le kell szögeznünk, hogy a szabályozás nem egyértelmű. Vannak gyógynövények, amelyek fűszerek is, tehát élelmiszerek, ezért rájuk az élelmiszertörvény előírásai vonatkoznak. Ha pedig ugyanaz a növényi rész gyógyteaként kerül forgalomba, magasabb minőségi követelményeknek kell megfelelnie.
Hogy mi a törvényi szabályozás kettősségének oka? A felhasználási módoknak megfelelően különböző jogszabály az irányadó. A kakukkfűre, (Thymus vulgaris herba) mint élelmiszerre a már említett élelmiszertörvény, valamint „Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételéről” szóló 4/1997. (I. 22) kormányrendelet előírásai vonatkoznak. Ha azonban ugyanez a növény a gyógynövény-szaküzletek polcain áll, akkor gyógyításra, megelőzésre szolgáló készítményként a hivatalos Magyar Gyógyszerkönyv idevonatkozó előírásának kell megfelelnie. Vagyis a mikrobiológiai tisztasági követelményektől a beltartalmi megfelelőségen át a csomagolóanyag feliratozásáig nem egységes követelményrendszernek kell, hogy megfeleljen ugyanaz a gyógynövény.

Külön kategória: keverékek
Külön kategóriát képeznek a gyógynövények keverékéből készült termékek, amelyek meghatározott, tudományosan igazolt terápiás hatással rendelkeznek. Ezekre a termékekre a 10/1987. (VII. 28) EüM rendelet ad jogi keretet, amely a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról rendelkezik. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények csak az Országos Gyógyszerészeti Intézet - röviden OGYI - nyilvántartásba vételi és forgalomba hozatali engedélyével forgalmazhatók.

Teszteltünk!

Feltérképezvén a hazai gyógyteapiac kínálatát és esetleges visszás helyzeteit, megvizsgáltunk 12 olyan terméket, amelyek megítélésünk szerint kizárólag az OGYI engedélyével kerülhetnek forgalomba, még akkor is, ha egyes gyártók semmit nem tüntetnek fel a csomagoláson. Összesen két terméken találtuk meg az OGYI hivatalos engedélyszámát, némelyik azonban, bár gyógyhatású készítménynek tűnt, az OÉTI - Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet - vagy a GYNKI - Gyógynövény Kutató Intézet - engedélyét tüntette fel. Ezek a termékek nem rendelkeznek OGYI engedéllyel, ezért nem is lehet a csomagolásukon feltüntetni olyan hatásokat, amelyeket tudományos tények nem támasztanak alá. A két engedélyszám pedig nem vonatkozhat a vizsgált termékre, ugyanis a GYNKI nem ad ki "gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményre" vonatkozó forgalomba hozatali engedélyt, az OÉTI pedig a gyógyító hatásokkal rendelkező termékeket nem engedélyezheti.
Találtunk olyan termékeket is, amelyeken nem volt engedélyszám, ezek közül súlyosnak ítéltük a babafotókkal illusztrált „Baby teát”, még akkor is, ha ismert növényekből - édeskömény, kamillavirág - készült, ugyanis a két növény együtt esetleg más hatást eredményezhet.

Nem tudnak róluk

Listánkat elküldtük az Országos Gyógyszerészeti Intézethez abban reménykedve, hogy van engedély, csak nem szerepel a csomagoláson. Az OGYI válaszában a következők álltak:

"Gyógytermékek (forgalomba hozatali engedélye van)

• Májvédő és detoxikáló tea – Naturland
• Salaktalanító teakeverék – Herbária

Gyógytermék látszatát keltő termék (nincs forgalomba hozatali engedélye)

• Mecsek Baby tea

A listán szereplő többi termék dokumentációját nem ismerjük. Pontos összetétel hiányában azt sem lehet eldönteni, várható-e tőlük gyógyhatás.
A gyógyhatás feltüntetése pedig csak abban az esetben lehetséges, ha azt intézetünk engedélyezte. A többi termék a feltüntetett gyógyhatással szabálytalanul van forgalomban, nincs engedélye, vagy van engedélye, de nem a meghirdetett formára" - fogalmazott az OGYI.

Azok a termékek, amelyek igazolt gyógyhatással rendelkeznek, kizárólag az OGYI engedélyével kerülhetnek forgalomba, miután a hatóság megvizsgálta, hogy a termék valóban rendelkezik-e a feltüntetett hatásokkal.

Fogyasztói szemmel az a két termék, amelyen nincs semmiféle információ, legalább olyan veszélyes, mint az, amelyik engedély nélkül kerül forgalomba, hiszen nem vényköteles termék. A kérdés már csak az, hogy honnan lehet tudni orvosi javaslat nélkül, hogy mire jó?

• gyógynövény
• tea
• teszt
• vásárlás
• Terasz