Akár egy horrorfilm! Kilencen vesztek oda a hegyen

A Gyatlov-rejtély

Csak találgathatunk, mi történt a Gyatlov-hágóban 1959-ben. Íme, néhány lehetőség.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

1959 telén rejtélyes körülmények között vesztette életét kilenc ember egy sítúra során Oroszországban. A történteket a mai napig találgatások övezik.

A Konteó 1 című könyvben leírtak segítségével most sorra vesszük a lehetséges elméleteket arra vonatkozóan, hogy mi történhetett az ominózus éjszakán. A feltevéseket természetesen nem tényként kezeljük.

A túra

Háromhetes készülődés után Igor Alekszejevics Gyatlov és nyolc egyetemistatársa 1959. január 25-én útnak indulnak Szverdlovszkból egy síelős kirándulásra. Maga a túra 27-én kezdődik egy Vizsaj nevű településen, ahol reggeli után a csapat felcsatolja a túraléceket, hátukra veszik a zsákokat és a sátrakat, majd nekivágnak első céljuk, az Otorten-hegy felé. 

28-án reggel egy nem várt esemény zavarja meg a derűsnek ígérkező napot: Jurij Jefimovics Judin, a harmadéves mérnök-közgazdász hallgató rosszul lesz. A csoport nem akar semmit sem kockáztatni, ezért Jurijt visszafordítják az alig húsz kilométerre található Vizsajba, ahol biztosított az orvosi ellátás, a csapat pedig folytatja útját az északkeleti hegyek felé, a bennszülött manysi vadászok ösvényeit követve.

És innen a történet már csak a hátrahagyott naplótöredékek, valamint a később megtalált fotók, továbbá a nyomozás bűnügyi dokumentumai és a különféle szakértői vélemények alapján rekonstruálható. A társaság vasárnap, február 1-jén délután tábort ver egy hegyoldalban - 1080 méteres tengerszint feletti magasságban -, mégpedig egy olyan helyen, amelyet a terület őslakosai a saját nyelvükön Halálhegynek neveznek.

A kutatás

Amikor az előre megjelölt időpontban - február 12-én - a csoportból senki sem érkezik haza, a családok nyugtalankodni kezdenek. Nem bírják tovább, és 18-án riadót fújnak: február 19-én a milícia, a hadsereg, a hegyimentők, valamint több száz önkéntes ered az eltűntek nyomába, főként az azóta felépült Jurij útmutatásai alapján.

Február 22-én már a légierőt is bevetik. Az utolsó táborhely nyomára végül február 26-án bukkannak; először a levegőből veszik észre a hóval már félig beborított sátrakat és a tűzhelyek nyomait, majd a földi mentőcsapatok is a helyszínre érnek. És amit ott találnak…

Végzetes üstökös tart a Föld felé?

Nézegess képeket!

Elolvasom

Furcsaságok a helyszínen

A nagy közös sátor oldalvászna belülről volt felvágva, mintha a bentlévők olyan gyorsan akartak volna kijutni, hogy nem volt türelmük a sátor madzaggal összefont bejáratával bíbelődni. A holttestek közül kettőn - más források szerint hármon - nem volt lábbeli, hármójuk - más források szerint négyük - pedig csak alsóneműt viselt.

A boncolás megállapította, hogy ötük halálának oka a kihűlés volt, hárman fizikai sérüléseikbe haltak bele, a kilencedik halálok pedig vegyes volt. A fizikai sérülések között is akadnak szokatlanok - vagy inkább nehezen megmagyarázhatóak.

A történtek rekonstruálása során megállapították, hogy a meneküléskor a táborhelytől annyifelé futottak ugyan, ahányan voltak, de később mindannyian találkoztak a közeli erdő szélén, egy hatalmas fenyőfa alatt, körülbelül kilencszáz méterre a sátoroktól. Ugyanitt egy kisebb tűz nyomát is felfedezték.

A helyszíni beszámolók szerint a február 26-án fellelt öt holttest mindegyikének nagyon furcsa színű, már-már narancssárga volt a bőrszíne, különösen az arcuk és a kézfejük. Ez a szín állítólag egészen a temetésekig kitartott.

Miután a sátrat pánikszerűen, futva elhagyták, és miután az erdőszéli fa alatt összegyűltek és tüzet gyújtottak, körülbelül 20-25 perc elteltével - valami miatt - a teljes csoport megpróbált visszajutni a tőlük nagyjából kilencszáz méterre fekvő eredeti táborhelyre.

Lehetséges magyarázatok

A lavina

Hegyvidéken vagyunk, ráadásul a tél kellős közepén, úgyhogy a hógörgeteg teóriája automatikusan adta magát. Furcsa ugyan, hogy a szakképzett hegyi túrázók lavinaveszélyes hegyoldalon vertek tábort, amelynek dőlésszöge elérte a 15 fokot, de mindenki követhet el hibát. A hivatalosságok a mai napig ezt a verziót látszanak bátorítani.

A bennszülöttek

Felröppentek olyan hírek is, melyek szerint a helybéli manysi vadászok ölték volna meg a hegymászókat, mert őseik szellemének megszentségtelenítőit látták bennük. Igaz ugyan, hogy - amint azt említettük - a holttesteken nem voltak külsérelmi nyomok, de a manysiknak nem is volt szükségük arra, hogy lemészárolják Gyatlovékat - elég, ha rájuk ijesztettek valamivel, a természet elvégezte a többit.

A mérgezés

Lévén, hogy a fiatalok első pillantásra meglehetősen irracionális dolgokat is tettek, logikusnak tűnik egy kollektív mérgezés lehetőségét is megvizsgálni. A hallucinogén anyag akár véletlenül, akár szándékosan is a hegymászók szervezetébe kerülhetett.

A fegyverkísérlet

A Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzetben - ahol a Halálhegy is található - a Vörös Hadsereg több bázist és kísérleti telepet is fenntartott, ahol - egyes hírek szerint - a nem konvencionális hadviselés szakemberei is feltünedeztek. A hegymászók véletlenül egy kísérleti fegyver áldozataivá válhattak.

Az UFO-teória

A kilenc sízőt egy - vagy több - földönkívüli jármű támadta meg - lásd a furcsa fények a táborhely felett -, vagyis egy tipikusan negyedik típusú találkozásról beszélhetünk, amely nagyon rossz véget ért.

Cherchez la femme

A csoporton belüli ivararányok miatt a két lányra többen is ráhajtottak, és emiatt tört ki egy óriási, később a tettlegességig fajuló veszekedés. Hogy pontosan ki kivel, miért, hogyan és ki ellen, soha nem fogjuk megtudni, de a tragédia mozgatórugója - mint annyiszor a történelemben - most is a féltékenység és a hormonok voltak.

A jeti

A kriptozoológia rajongói természetesen a hegyi ember felbukkanását látják a leghihetőbb magyarázatnak: a kirándulók megzavarták a jeti békés hétköznapjait, aki - ami? - ezért véres bosszút állt.

Akárhogyan is történt, kilenc ember már nem tért haza a kirándulásból, és ez elől még a nagyhatalmú pártállam sem tudott kitérni: a halálos incidens helyének nevét hivatalosan is Gyatlov-hágóra változtatták.

A legújabb elmélet

A Konteó 1 megjelenése után látott napvilágot a legújabb elmélet a fiatalok halálával kapcsolatban. Donnie Eichar kutató szerint az Otorten-hegy különös topográfiája infrahangokat eredményez, amelyek nem hallhatók, de a pszichére hatva pánikot okoznak - ez azonban csak egy részét magyarázná meg a történteknek.

Cikkünk Tiboru Konteó 1 című könyve alapján készült.

Harminc válogatott összeesküvés-elméletről olvashatsz különböző témakörökben, amelyek blogbejegyzésekből nőtték ki magukat könyvfejezetekké. A kötetből a Gyatlov-ügy további részleteiről is tájékozódhatsz.

Kiadja: Göncöl Kiadó.
Ára: 2940 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.

Képek: wikipedia.org

Ezt is szeretjük