A globális felmelegedés és a tűz

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás fokozza a futótüzek kockázatát - állapította meg egy friss brit elemzés. Az ausztrál tűzkatasztrófa adta az aktualitását az elemzésnek, amelyet a Kelet-angliai Egyetem - UEA -, a Brit Meteorológiai Intézet Hadley Klímakutató Központja, az Exeteri Egyetem és az Imperial College London tudósai végeztek.

A kutatás során 57 szigorú szakmai bírálaton átesett tanulmány adatait használták, melyeket az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének - IPCC - 2013-as jelentése óta publikáltak. Az összes tanulmány kapcsolatot állapított meg a klímaváltozás, valamint az úgynevezett tűzidőjárás gyakoriságának vagy súlyosságának fokozódása között.

Mikor van tűzidőjárás?

Azt nevezik tűzidőjárásnak, amikor egyszerre nagy a meleg, alacsony a páratartalom, kevés az eső, és gyakoriak az erős szelek. Néhány munka azonban anomáliákra is felhívta a figyelmet egyes régiókban. A globális hőmérsékletek emelkedése, a gyakoribb hőhullámok és a velük összefüggő aszályok fokozzák a tűzvészek valószínűségét azzal, hogy elősegítik a forró és száraz tűzidőjárás kialakulását.

Megfigyelési adatok mutatják, hogy a tűzidőjárási szezonok nagyjából 25%-kal lettek hosszabbak a Föld növényzettel borított felszínén, ami globálisan mintegy 20%-os növekedést jelent a tűzidőjárás szezonjának globális átlaghosszúságában. A tanulmányok elemzését a UEA és a brit Tyndall Klímakutató központ által fejlesztett ScienceBrief.org internetes platformon készítették.

- Számos régióban, az Egyesült Államok és Kanada nyugati részén, Dél-Európában, Skandináviában és Amazóniában, Szibériában és Ausztráliában is azt láttuk az 57 elemzett munka alapján, hogy az emberi tevékenység okozta melegedés már fokozta a tűzidőjárás globális gyakoriságát és súlyosságát, ezzel pedig a futótüzek kockázatát - mondta Matthew Jones, az UEA kutatója, az elemzés vezető szerzője.

A tudós szerint azonban arra is van bizonyíték, hogy az ember befolyásolni képes, hogy ebből a tűzkockázatból valóban lángok lobbannak-e fel, mindenekelőtt földhasználati döntésekkel és a tűzforrások kontrolljával.

Globálisan csökkent a felégett területek nagysága az elmúlt évtizedekben, nagyrészt a szavannák mezőgazdasági művelés alá vonása és a tűzoltás javulása miatt. Ezzel szemben több a felperzselt terület a zárt lombozatú erdőkben, valószínűleg a felmelegedés és az erdőirtás kettős nyomása miatt - írta a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

Fotók: Getty Images

Elkeserítő fotók az ausztráliai tűzvészről

Mind a helyszíni, mind a műholdas fotókon jól látszik, milyen mértékű a katasztrófa, amelynek megfékezésén jelenleg is nagy erőkkel dolgoznak a tűzoltók.