1500 éves temetőre bukkantak az Alföldön: megmutatták, mi volt a sírokban
Elképesztően értékes gepida leleteket mutattak be a régészek.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A Kárpát-medence elmúlt fél évszázadának legnagyobb sírszámú gepida temetőrészletét tárták fel az elmúlt másfél évben Tiszaug határában a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei - közölte Wilhelm Gábor ásatásvezető régész. A múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: az M44-es autópálya építkezéséhez kapcsolódó munkálatokon 194, az 5. század utolsó harmadától a 6. század közepéig keltezhető temetkezést tártak fel.
Hangsúlyozta: az országos szinten is kiemelkedő régészeti lelet a kecskeméti múzeum számára is nagy jelentőséggel bír, mivel korábban még nem volt a gepidáktól származó emlékanyaguk. A jól rekonstruálható korabeli temetkezés alapján megállapítható, hogy a gepidák halottaikat esetenként nagy méretű rönkfák kivájt belsejébe helyezték el, amelynek két végét lezárták. Ennél gyakoribb volt azonban, hogy az elhunytat egy félbe vágott, szintén kivájt rönkbe tették, majd a tetejét deszkával fedték, így temették a földbe. A csaknem kétszáz sír fele gyermekeké lehetett, akiket a jelek szerint a felnőttekével azonos módon és tisztelettel temettek el.
Kik voltak a gepidák?
Wilhelm Gábor emlékeztetett arra, hogy a germán nyelvcsalád keleti ágához tartozó gepidák Tisza-menti királyságának egy fontos helyszíne került elő Tiszaug határában. Az ott élt népesség a hosszú évezredek óta meglévő, mind a mai napig használt tranzitút mentén, a folyami átkelőt felügyelve telepedhetett meg a magasparton.
A mai Lengyelország területéről a harmadik század idején, nagyjából a gótokkal együtt érkező gepidák a hunok egyik legfőbb szövetségesei voltak. Attila seregében az egyik legerősebb csapategységet a nehézgyalogos, harcos gepidák alkották. Később azonban egy lázadás élére állva legyőzték, majd ki is űzték a hunokat a Kárpát-medencéből. Létrehozott királyságuk három tömbje a mai Erdély területén, a Tisza mentén és a Szerémségben volt.
A temetőben több harcos sírját is felfedezték, kilenc lándzsa, több nyílhegy, tucatnyi harci kés és egy kivételes épségben megmaradt szigony is előkerült. Wilhelm Gábor az eddig ismert legnagyobb gepida lándzsát mutatja.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Egy lándzsás harcos szájában Anastasius bizánci császár aranypénzét találták, amely valamikor 494 és 507 között a konstantinápolyi pénzverdében készült.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Az ásatásvezető kifejtette: gepida szokás szerint az elhunytat teljes viseletében és jó néhány használati tárgyával együtt temették el.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Ezért például a csontból készült fésűkből 130 került elő, köztük egy tokkal rendelkező, amelyikhez hasonlóról nincs tudomásuk. A fotón Hajdrik Gabriella régésztechnikus látható.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A temető leletanyagát 2020 őszén a szolnoki Damjanich János Múzeummal közösen állítják majd ki.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A szolnoki szakemberek ugyanis 2015-ben Tiszapüspöki határában szintén egy gepida temetőre bukkantak.
Fotó: MTI/Bugány János
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- tudomány
Meglepő helyről kerültek elő az európai ősemberek 40 ezer éves maradványai
