A Föld már nem is létezhetne? Kutatók rájöttek, mi óvta meg ez idáig

A Naprendszert bolygók, azok holdjai, meteorok, kisbolygók és üstökösök alkotják. A bolygók sorát - Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz - gyarapítja a Föld is.

A kutatók kíváncsiságát is birizgálja, hogyan lehetséges, hogy a Naprendszer bolygói, így a Föld is, évmilliárdokon át elkerülték, hogy összeütközzenek. Mi lehet az az erő vagy törvényszerűség, mely mind ez idáig megőrizte bolygónk épségét, és ami nélkül meglehet, hogy már nem is létezhetne?

A Föld már nem létezhetne?

A belső Naprendszer bolygóinak, vagyis a Merkúrnak, a Vénusznak, a Földnek és a Marsnak a pályája kaotikus, és elméletben már egymásnak kellett volna ütközniük. A Physical Review X folyóiratban megjelent kutatás magyarázza, hogy miért nem történt eddig hasonló eset.

A kutatók tanulmányozták a bolygók mozgását, és felfedezték, hogy a belső bolygók esetében azt bizonyos paraméterek korlátozzák. Ezek a paraméterek kötelekként működnek, amelyek gátolják a rendszer káoszát. Ez a megfigyelés segíthet a tudósoknak más csillagokat körülvevő exobolygók röppályáit is megérteni.

A 19. század végén egy matematikus, Henri Poincaré bizonyította, hogy a három vagy több kölcsönhatásban lévő objektum mozgását szabályozó egyenleteket - amelyeket gyakran "háromtest-problémának" is neveznek -, matematikailag lehetetlen megoldani. Ennek eredményeként bizonytalanságok fedezhetők fel a bolygók kiindulási pontját és sebességét illetően. Itt érdemes megemlíteni az úgynevezett Ljapunov-időt, vagyis azt az időt, amely alatt két, közel azonos kiindulási feltételekkel bíró pálya meghatározott mértékben eltérhet egymástól.

1989-ben a Nemzeti Tudományos Kutatási Központ és a Párizsi Obszervatórium kutatási igazgatója, aki egyébként a fenti tanulmány egyik társszerzője, Jacques Laskar csillagász kiszámolta, hogy a belső Naprendszer bolygópályáira jellemző Ljapunov-idő mindössze 5 millió év volt.

- Ha például egy bolygó helyzetének kezdeti bizonytalansága 15 méter, 10 millió évvel később ez 150 méter lesz. 100 millió év elteltével további 9 darab számjegy elvész, ami már 150 millió kilométeres bizonytalanságot jelent. Ez megegyezik a Föld és a Nap távolságával - tehát alapvetően fogalmunk sincs arról, hogy hol van a bolygó - magyarázta Laskar.

Így tehát két forgatókönyv is megtörténhet, amennyiben a Vénusz, a Mars illetve a Föld távolsága kismértékben eltér egymástól. Az egyik szerint e bolygók összeütköznek, a másik szerint pedig eltávolodnak egymástól. Érdemes megjegyezni, hogy a Naprendszer nem 100 millió, hanem 4,5 milliárd éves, de ehhez hasonló ütközés egyelőre még nem történt. Hogy miért nem, az még a tudósok számára is talány. Laskar a mostani tanulmányban a belső bolygók pályáit a következő 5 milliárd évre nézve modellezte le, de az ütközésnek még így is csak 1% esélyét találta.

Hála a szimmetriáknak, melyeket Laskar és kollégái azonosítottak a gravitációs kölcsönhatásokban, a bolygók kaotikus elmozdulásának  gyakorlati akadálya van. Ütközéstől tehát hiábavaló lenne tartani.

Olvass tovább! A Föld felé egy fekete lyuk tátong?

Kutatók tanulmányukban leírják, hogy bár korábban azt gondolták, hogy amit mérnek, az egy rádiógalaxis, vizsgálódásaik során kiderült, hogy valójában egy fekete lyukról van szó.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• föld
• bolygó
• kutatások
• űrkutatás
• űr
• tudomány
• Terasz