Azt hitték, vettek egy lakást, ami csak az övék, aztán valami nagyon gyanús lett

Edit és barátja lakást vettek, de nem sejtették, hogy abban már lakik egy nigériai fiatalember és egy török hölgy is. Ez persze nem úgy derült ki, hogy a lakáskulcs átvétele után összefutottak a fürdőszobában, hiszen csak papíron voltak lakótársak a rejtélyes idegenek.

De mégis hogyan fordulhat elő, hogy valaki csak úgy bejelentkezik egy lakcímre, feltöretheti-e a zárat, ha be kíván menni a lakásba, illetve mi lehet a megoldás, ha ezzel szembesül az újdonsült lakástulajdonos. Ezekre a kérdésekre keressük a választ Editékkel.

Ijesztő levelek a postaládában

Edit és barátja, András ősszel határozták el, hogy megveszik életük első saját lakását Budapest egyik belső városrészében. A fiatal pár már beköltözött, és hetekig lakott a lakásban, amikor rájöttek, hogy legalábbis papíron, nincsenek egyedül. Gyanús lett ugyanis a sok kéretlen, ismeretlennek címzett küldemény. Egyre több levél érkezett külföldi nevekre, amik következetesen Editék postaládájában kötöttek ki. Ekkor sejtették már, hogy ez nem lehet a feladók állandó elírása, tényleg az ő címükön próbálják elérni a furcsa nevű idegeneket.

Van gyors megoldás

A megoldás viszonylag egyszerű, és gyors - a hatóságnak 21 napja van eljárni a törvény szerint -, elég csak felkeresni a helyi kormányhivatalt, okmányirodát, és a tulajdoni lap felmutatásával kérelmezni az illetéktelenek lakcímének fiktív státuszba helyezését. Ennek hivatalos neve egyébként lakcímrendezési eljárás. Nem kell megijedni attól sem, hogy esetleg bármilyen követeléssel állna elő az illetéktelen bejelentkező, hiszen a törvény szerint maga a bejelentkezés még nem ad rendelkezési jogokat a lakás felett.

Ugyanúgy, ahogy egy bejelentkezett albérlő sem hordhatja ki önkényesen a bútorokat vagy szedheti fel a parkettát. Ha nincs kulcsa a lakáshoz, akkor a hivatal megállapítja majd, hogy nem lakik ott az illető, és törli a címet.

Azért érthetően nem voltak nyugodtak Editék az eljárás végéig, hiszen attól tartottak, hogy az idegenek lakcímkártyájukra hivatkozva bármikor feltörethetik egy zárszerelővel az ajtót. Persze erre a törvény betűje szerint nincs lehetőségük, és bűncselekményt követnek el, ha megteszik. Ez szerencsére nem is történt meg, de az idegenek valószínűleg nem is ilyen céllal jelentkeztek be.

Már kell a tulajdonos beleegyezése

2011-ben egyébként már Szabó Máté akkori ombudsman is kezdeményezte, hogy a törvényhozás lépjen fel az önkényes bejelentkezőkkel szemben, és csak tulajdonosi hozzájárulással lehessen bejelentkezni a lakásba. Ma már elvileg kérik is az okmányirodában a tulajdonos szignóját, és csak úgy adják ki a lakcímkártyákat, azonban a korábban bejelentkezett lakók közül - Editék esetéből kiindulva - nem ellenőrizték az adatbázist visszamenőleg.

Még egy aspektusból érdekes lehet, ha valahova sokan jelentkeztek be fiktíven. Bár külföldi állampolgárok esetén ez nem áll fenn, de országgyűlési és önkormányzati választások idején gyakorta hallani fiktív lakcímeken egyes körzetekbe bejelentkezőkről. Önkormányzati voksolás alkalmával ehhez még csak állandó lakcímre sincs szükség, ugyanis a tartózkodási hely szerint is lehet szavazni.

Pénzért árulták a lakcímeket

Az ok külföldi állampolgárok esetében a fentinél jóval prózaibb, és nélkülözi a politikai krimit. A más országból érkezők - főként unión kívüliből - letelepedésében vagy egyéb ügyintézésben segíthet, ha legalább papíron rendelkeznek helyi lakcímmel. Edit egyébként elmondta, hogy a házban azt pletykálják a régebbi lakók, hogy az ingatlan építtetője annak idején pénzért kínálta a lakcímeket.

Ha tehát furcsa leveleket kapsz, amik közt akár hivatalos iratok - NAV-levelek, rendőrségi felszólítások, bírósági idézések - is találhatók, kezdj gyanakodni, de semmiképpen se ijedj meg. Ennek ellenére érdemes az okmányirodához fordulni, és kezdeményezni a fiktiválási eljárást.

• belföld
• lakás
• okmányiroda
• Terasz