Feleslegesen dobott ki a kormány 1 milliárd forintot?

Készül az új alkotmány, melynek szövegtervezetéről csütörtök este szavazhat a kormánypárti frakció. Ettől függetlenül a szöveg még nem a végleges verzió lesz, Lázár János frakcióvezető a Duna TV-nek elmondta, az alkotmány szövegén április 11-éig lehet módosítani. 

A dátum az alkotmányos kérdőívek szempontjából meglehetősen érdekes. Amint azt korábban megírtuk, a Fidesz az alkotmány szövegéhez készített egy 12 pontos kérdőívet, amit minden háztartásba kiküldött. Ezen a kérdőíven mondhatják el a lakosok saját véleményüket, azt, hogy ők mit szeretnének az új alkotmányban viszontlátni, illetve, hogy mit nem.

A meglehetősen bonyolult kérdéseket felvonultató kérdőív visszaküldésére két hetet hagyott a frakció, vagyis nagyjából március 21-án kezdődhet meg azok végleges feldolgozása, ami azt jelenti, hogy a 10 millió dokumentum feldolgozására, értékelésére alig 15 munkanap jut. Ennyi idő telik el a kérdőívek beérkezésének utolsó határideje és a Lázár János által megadott dátum között.

A helyzetet nehezíti, hogy a dolgozóknak nemcsak az igen-nem válaszokat kell feldolgozni, hanem a különvéleményeket is. A kérdőíven ugyanis egy külön rubrikában a hosszabb vélemény kifejtésére is lehetőséget adott a frakció.

Fel tudják dolgozni?

Kerestük a Fideszt, hogy ennyi idő alatt fel tudják-e dolgozni a kérdőíveket, a kérdésekre adott válaszokat, illetve a különvéleményeket, ám választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk. Nem válaszolt e kérdésünkre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sem, ahogy azt sem árulták el, hogy hány ember dolgozik a kérdőívek feldolgozásán.

Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke korábban azt mondta, a kérdőívek feldolgozását egy olyan zárt informatikai rendszer segítségével végzik, amely akár óránként 40 ezer kérdéssor feldolgozására képes, és szükség esetén a nap minden órájában üzemelhet.

A különvélemények pedig egy külön adatbázisba kerülnek, az oda kerülő információkat többségében otthon lévő kismamák, illetve diákok dolgozzák fel.

A dokumentumok kiküldése a Blikk számításai szerint közel 1 milliárd forintba került, a Fidesz pedig korábban azt mondta, azért nem a népszavazást választották e kérdés megvitatására, mert az többe került volna, mint a kérdőív kiküldése.

Az országos népszavazás ugyanakkor kötelező érvényű lett volna az országgyűlésre nézve, vagyis az adott válaszoktól függően kellett volna módosítani az alkotmány szövegén. Ez a szabály viszont a kiküldött kérdőívekre nem vonatkozik.

Mindegy, mit akart a nép

Külön érdekesség, hogy a kérdőíven szerepelt az a kérdés is, hogy járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után. A Fidesz azonban nem várta meg a válaszokat, Kövér László, az országgyűlés elnöke március 7-én közölte: nem kezdeményezik a gyerekek után járó szavazati jog bevezetését. Így viszont felesleges volt szerepeltetni a kérdőíven ezt a kérdést.

A gyerekesek utáni szavazati jog egyébként mind a szakemberek, mind a választók körében kicsapta a biztosítékot.

Kolláth György alkotmányjogász lapunknak elmondta, a felvetés alkotmányellenes, hiszen a plusz szavazati jog ellentétes az egyenlő választójog követelményével.

Mit mondtak az ötletről a választók? Videónkból megtudhatod!

Ugyanezt az érvet hozta fel Nagy Attila Tibor politikai elemző is, aki hangsúlyozta: a gyermekes szülőknek adott pluszszavazat ellentétben állna az egyenlő választójog alkotmányos elvével, ennek bevezetése esetén elkerülhetetlen lenne a mostani alkotmány újabb módosítása, illetve az új alkotmányban ennek az elvnek a figyelmen kívül hagyása felveti a diszkrimináció tilalmának megsértését is.

• lázár jános
• alkotmány
• belföld
• Terasz