Fekete lyuk vándorol keresztül a tejútrendszeren: a Hubble fotóját mutatjuk

1990-es felbocsátása óta a Hubble Űrteleszkóp világegyetemünk számos titkára világított már rá. Több, mint harminc év után is le tudja nyűgözni még a kutatókat is. Segítségével nemrég felfedezték azt, ami a csillagászok szerint a maga nemében első: egy fekete lyuk, amely szabadon vándorol a galaxisban.

Általában a fekete lyukak egy galaxis közepén helyezkednek el, vagy csillagokkal társulnak. A Hubble által észlelt fekete lyuk azonban egyedül halad, és óránként százezer mérföldes sebességgel száguld a Tejút körül. Ötezer fényévnyire, galaxisunk Nyilas-Carina spirális karjában található, és csak egy a Tejútrendszert benépesítő, 100 millióra becsült fekete lyuk közül.

A Hubble fotóját mutatjuk

Ahogy a NASA kifejti, a galaxisunkban bolyongó fekete lyukak ritka, óriási csillagokból születnek (ez a galaxis csillagpopulációjának kevesebb mint egy ezreléke), amelyek legalább 20-szor nagyobb tömegűek, mint a Nap. Ezek a csillagok szupernóvaként robbannak fel, és a maradék magot a gravitáció szétzúzza, egy fekete lyukká változtatva azt. Mivel az önrobbanás nem tökéletesen szimmetrikus, a fekete lyuk ütést kaphat, amitől úgy száguldhat át galaxisunkon, mint az ágyúgolyó.

A teleszkópok nem tudnak fekete lyukakat lefényképezni, mivel azok nem bocsátanak ki fényt, de képesek visszatükrözni a csillagfény sugarát, amely elhajlik, ha egy fekete lyuk van mögötte. Gravitációs mikrolencsehatásnak hívják a jelenséget, amikor a távoli fényforrás (csillag) előtt elhaladó, sötét égitest rövid időre fókuszálja (felerősíti) a fényforrás fényét. A jelenség számos olyan égitest felfedezésében segíthet, melyek túl halványak ahhoz, hogy egyéb, közvetlen módszerekkel észlelni lehessen őket. E módszerrel tudták a kutatók a vándorló fekete lyukat felismerni, és méretét megállapítani.

Az úgynevezett térvetemítés tanulmányozásával a kutatók azonosítani tudták a vándorló fekete lyukat, és méretét is meg tudták becsülni.

Két tanulmánysorozat vizsgálta a Hubble által szolgáltatott adatokat, és úgy becsülte, hogy a láthatatlan objektum tömege 1,6-4,4-szerese a Napénak. Ennek a tartománynak a felső végén az objektum egy fekete lyuk, az alsó végén egy neutroncsillag lenne, ami egy szuperóriás csillag összeomlott magja. Akárhogy is, ez egy izgalmas felfedezés.

A Hubble Űrteleszkóp hatévnyi megfigyelése azt mutatja, hogy ez a fekete lyuk önmagában vándorol át a Tejútrendszeren.

Szenzációs felfedezés

Az új bolygók egy rendszer részei - felfedezésük számos új kutatásnak nyithat teret.

Kép forrása: ESA/Hubble

Borító-és ajánlóképek forrása: Getty Images

• fekete lyuk
• űrkutatás
• űr
• hubble
• tudomány
• Terasz