Akkor csinálták, mikor a piramisok épültek: miért olyan más ez a fáraófej, és hogy került Izraelbe?

Izraelben, Hazor ősi városában különös egyiptomi szobortöredékre bukkantak. A 4300 évesre becsült teljes szobor akkor készülhetett, amikor a piramisokat építették, és valószínűleg akkor törhetett össze, amikor Hazor városát 3300 éve pusztító támadás érte.

Ha a többi rész meg is semmisült, a fej megmaradt, és 1995-ben rátaláltak az archeológusok. Bár azóta több mint húsz esztendő eltelt, és lezajlott megannyi vizsgálat, még mindig maradtak a különös fáraófejjel kapcsolatosan válaszra váró vagy csak feltételezett választ kapott kérdések.

A készítés és az összetörés feltételezett időpontját tekintve látható, hogy a fáraószobor ezer esztendeig egészben lehetett. Vajon miért tartották olyan nagy becsben ilyen hosszú ideig Izraelben egy egyiptomi uralkodó szobrát? Kit ábrázolhatott? Az egyiptológus Dimitri Laboury szerint valószínűleg arról lehet szó, hogy Hazorban fontosnak tartottak kiállítani mintegy presztízstárgyként egy egyiptomi királyi jelképet. Érdekes kérdés az is, hogy miért olyan más ez a fáraószoborfej, mint a megszokott egyiptomi ábrázolások.

Göndör tincsek

A szoborfej feltűnő eleme a rövid, göndör, parókának tűnő frizura, amit valahogy nem érzünk egyiptominak. Jogos a kérdés: egyáltalán valóban fáraó lehet-e, akit a szobortöredék ábrázol?

Belga szakértők, egyiptomi ikonográfusok szerint igen. Meg vannak róla győződve, hogy kétségtelenül egyiptomi uralkodóról van szó, amit szerintük részint a fej jellegzetes arcvonásai árulnak el. Ezek ugyanis szinkronban vannak az 5. dinasztia korabeli fáraóábrázolásokéival.

Bár a göndör parókának tűnő részlet is arra a tévútra viheti az embert, hogy nem is egyiptomi fáraóról lehet szó, valójában ez szintén beleillik a képbe. A fáraók korában ugyanis igen népszerű volt a parókaviselés, mind a nők, mind a férfiak körében, ha ezt egyiptomi ábrázolásokon nem is látjuk egyértelműen. Sokan borotválták a fejüket, hogy kedvükre való hajkoronát tegyenek eredeti hajuk helyére.

Az ókori Egyiptomban szegények és gazdagok egyaránt kínosan adtak a megjelenésre. Mintaként követték a római divatot, de a rómaiakra is hatott az egyiptomi frizuradivat. A hajviselet a társadalmi helyzetet is hivatott volt tükrözni. Férfiaknál gyakori és kedvelt volt a szobron is látható rövid, göndör frizura, amit - valószínűleg az esetek többségében - vagy paróka, vagy hajcsavarás segítségével értek el.

A nők a rövid vagy az állig érő, jobbára egyenes vagy természetes hullámos hajat kedvelték, a gyerekek haját pedig nagyon rövidre vágták, vagy kopaszra borotválták, és csak fejük jobb oldalán hagytak egy hosszabb, úgynevezett ifjúságtincset.

Kétségtelen tehát, hogy egyiptomi uralkodó szobra került át Izraelbe több ezer évvel ezelőtt, az azonban megoldatlan talány, hogy pontosan kit ábrázolhat a különleges szobortöredék.

• izrael
• fáraó
• szobor
• Terasz