Úgy rombolja a mentális egészséget a facebookozás, hogy észre sem vesszük: a pszichológus 6 tanácsa segíthet

Szinte már furcsa, ha valaki nincs fent a Facebookon. Az eredetileg egyetemistáknak készült oldal elképesztő mértékben kinőtte magát. A szociális háló korunk és a technikai vívmányok hozadéka, felesleges lenne árral szemben úszni, és ördögűzőt hívni a közösségi média ellen.

Inkább érdemes azon csiszolni, hogyan viselkedünk mi felhasználókként. Fontos, hogy a közösségi oldalakat ne használjuk naivan, kritikától, józan ítélőképességtől mentesen. A nem tudatos használat romboló hatással lehet a mentális egészségre, hajlamosíthat a depresszióra, magányossá és elszigeteltté, saját életünkkel elégedetlenné tehet, valamint csökkentheti az önbizalmat, mint az Amerikai Pszichiátriai Szövetség figyelmeztet felmérésükre hivatkozva. Résztvevőik kétharmada úgy vélte, ezek a negatív hatások valóban érvényesülnek.

6 tanács a pszichológustól a Facebook-használatban

Hogy megóvjuk mentális egészségünket, érdemes a pszichológus, Jelena Kecmanovic tanácsait követni Facebook-felhasználóként. Instagramozóként, twitterezőként és egyéb oldalak tagjaiként is megfontolandók a tanácsok.

Iktassuk ki a szokás hatalmát

Sokan nem is veszik észre, hogy naponta milliószor ránéznek a Facebookra és egyéb közösségimédia-oldalakra. Kérdezzük meg magunktól, miért is tesszük adott pillanatban. Csak valami rossz berögzülés, vagy tényleg dolgunk van az oldalon? Szűrjük ki a felesleges félórákat, amiket az oldalra pazarolunk, és csak akkor lépjünk fel, ha van célunk vele. Ne ez legyen minden szabad perc pótcselekvése.

A  mikor és hol kérdése is fontos

A felhasználás korlátozása a pszichológus szerint az első lépés lehet önmagunk védelme érdekében. Határozzuk meg, mikor és hol használjuk az oldalt. Sokszor mások társaságában tesszük ezt, ám ez kárára van a valós emberi kapcsolatoknak. Míg a közösségi oldalra figyelünk, a jelenlévőkre nem. Érdemes hozzászoktatni magunkat, hogy csak akkor facebookozzunk, ha egyedül vagyunk.

Ne helyettesítse a valós életet

A pszichológus szerint sokan, akik nem vigyáznak a fenti két dologra, a használat korlátozásának kérdésére, áteshetnek a ló túloldalára, és életüket lassan a Facebookon kezdik élni. Kezeljük tudatosan a helyzetet. Ha tartjuk a korlátokat, és közben igyekszünk a való életben aktívak maradni, nem csak a neten kapcsolatot tartani, nem csak a Facebookon gyűjteni élményeket és pozitív visszajelzéseket, akkor sokkal boldogabb, tartalmasabb maradhat az életünk.

Legyenek közösségimédia-mentes időszakok

Érdemes kipróbálni, milyen egy nap közösségi média nélkül, sőt, akár többnapos böjtöt is tarthatunk. Eleinte furcsa lehet, de egy idő után azt tapasztalhatjuk, látványosan több a szabadidőnk, minőségibb, és sokkal többet tudunk figyelni magunkra és másokra. Ha valaki egészen nem is tudja, vagy nem akarja elengedni a közösségi oldalt, akkor veheti egyfajta kihívásként is a dolgot: napi maximum tíz perc facebookozás egy héten át. Ha megtetszik, ez hosszú távon óriási pozitív változásokat hozhat az életünkben.

Szűrni érdemes, mit és kit követünk

A Facebook üzenőfala telis-tele van hírekkel, információkkal, egyéb tartalmakkal. Tegyük fel a kérdést, valóban akarunk-e bizonyos embereket követni, esetleg nincsenek-e negatív hatású posztok akár kisebb közösségektől, kedvelt oldalaktól. Ha vannak, de nem tudatosítjuk, minden alkalommal, amikor felütjük a Facebookot, negatív érzések sora uralkodhat el, akár úgy, hogy észre sem vesszük. Érdemes dönteni, kinek és minek a posztjait nem akarjuk többé látni, ki vagy mi idegesít, bánt vagy háborít fel sorozatosan.

Mit érzünk használat közben?

A pszichológus hatodik tanácsa az előzőhöz köthető: figyelni az érzésekre. Nagyon fontos, hogy a Facebook-használat ne egy gépies, megszokott dolog legyen. Ne csak kifelé, befelé is figyeljünk. Ha képesek vagyunk erre, és meglátjuk, mi hat negatívan és pozitívan, hatékonyabb lehet a dolgok megszűrése és önmagunk védelme. A befelé figyelés ne csak az érzelmekre irányuljon. Vegyük észre, ha elgémberedtünk, mert 25 perce a kijelzőt nézzük, de azt is, hogy lámpaoltás után semmi szükségünk még egy óra közösségimédia-használatra alvás helyett.

Ha figyelünk magunkra, és megpróbálunk tudatos felhasználókként facebookozni, akkor a depresszióra, elégedetlenségre való hajlamot és az ugyancsak ezeket előidéző fáradtságot is elkerülhetjük. Érdemes felemelni a tekintetet a kijelzőről és a való életre koncentrálni. Boldogabbak lehetünk, ha a Facebook ennek a része, és nem pedig fordított az arány.

Amikor még nem a Facebookon üzengettek

A régi idők nagy zeneszerzői rejtett üzeneteket tettek műveikbe. Ezek megfejtése külön tudomány. Cikkünkből kiderül, mások mellett Bach mit kódolt zenéjébe!

• facebook
• lélek védelme
• facebook hatása
• közösségi oldal
• pszichológus tanácsa
• Terasz