Ezért piszkálja a kormány a munkavállalókat
A Munka Törvénykönyvének átírása nem hoz pénzt, de akkor miért éri meg a kormánynak összetűzésbe keveredni a dolgozókkal?
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- Az 53 éves Carla Bruni stílusa egyszerű, de kifinomultan nőies: az egykori francia first lady szettjeit könnyű lemásolni »
- A francia nők kedvenc frizurája pillanatok alatt elkészül: egyszerű konty, ami nőiessé teszi a megjelenést »
- A 73 éves divattervező ruháin szinte az összes szín szerepel: koalás pulóverét még Diana is viselte »
- Angelina Jolie és Brad Pitt középső lánya jól megnőtt: a 14 éves Shiloh olyan magas, mint az anyja
- Ő Zoltán Erika 23 éves lánya: a gyönyörű Zoé le sem tagadhatná az anyját
- Villámkvíz a magyar földrajzból: általános iskolában tudni kellett a válaszokat
- Általános iskolás tananyag: tudod, mi a szófaja a következő szavaknak? Kvíz!
- „Napi 1 szexből 8 havonta 1 lett” - Házaspárok vallomása a szexmentes kapcsolatról
A második Orbán-kormány hadat üzent az államadósságnak, ami miatt számtalan megszorító intézkedést vezetnek be a jövőben. Vannak ugyanakkor olyan tervek is, amelyekkel érezhető anyagi haszna nem lesz a büdzsének, ellenben sok választót elidegeníthetnek a Fidesztől. Ilyen például a próbaidő hat hónapra növelése.
A kormány tervei között emellett szerepel a szabadságolásra vonatkozó szabályok átírása, amely alapján a jövőben a munkaadó nem volna köteles két hétnél hosszabb szabadságot kiadni alkalmazottjának, dönthet úgy, hogy a munkavállaló 14 összefüggő naptári napnál hosszabb szabadságot nem vehet ki. A tervezett rendelkezések között szerepel az is, hogy a munkaidőkereten felüli munkáért ezentúl nem lenne köteles pótlékot fizetni, hanem szabadidőt adhat ki.
Miért?
Kérdés, hogy miért hoz népszerűtlen, mérhető anyagi haszonnal nem járó intézkedéseket a kormány akár annak kockáztatásával, hogy elveszíti szavazóbázisa egy részét?
A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság kérdésünkre közölte: a cél vállaltan az, hogy a mostanival jóval rugalmasabb, életszerűbb, a 21. századi munkaerő-piaci viszonyokhoz alkalmazkodó jogszabályi környezet jöjjön létre, amely segíti, nem pedig gátolja a munkavállalást.
A válságadó állhat a háttérben
Más szemszögből közelíti meg a kérdést Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Intézet politikai elemzője.
A szakember szerint az intézkedések hátterében a válságadók állnak, amelyek megterhelték a nagyobb, főleg külföldi tulajdonú cégekkel való viszonyt. A munkajogi szabályok átírásával most nekik is gesztust tenne a kormány.
- A szakszervezetek továbbra is gyengék és megosztottak, ez is megkönnyíti a kormány dolgát. Igaz, ezzel párhuzamosan a kormány és a Fidesz a munkavállalóknak is próbál kedveskedni a bérmonitoring-bizottsággal, ám annak eredménye és a mindennapokba leszivárgása igencsak kétséges, míg a munkajogi szabályok számukra kedvezőtlen változását hamar megérzik az alkalmazottak - tette hozzá.
Nem logikátlan, de népszerűtlen
Nagy Attila Tibor véleménye szerint költségvetési és az érdekcsoportok pénzügyi ereje figyelembevételének szempontjából az Orbán-kormány nem cselekszik logikátlanul, ám a választói támogatásnak nem tesz jót ez az irány.
- Lehet, hogy nem lesz általános sztrájk, de elég veszélyes a Fidesz számára, ha az elégedetlen munkavállalók a szavazófülke magányában vágnak majd vissza vélt vagy valós sérelmeikért. A munkajogi szabályok tervezett módosítása egyelőre ez irányba viszi az eseményeket, úgyhogy pártpolitikai szempontból a Fidesznek van még mit mérlegelnie - vélekedett a szakember.
Kommunikációs hibákat is vétettek
A politikai elemző szerint ráadásul a Fidesz egyértelműen kommunikációs hibát is vétett: nem mutatott elég együttérzést a munkavállalói-szakszervezeti félelmekkel, ehelyett azt üzente, hogy a cégek helyzetbe hozása a dolgozóknak is kedvező.
A Fidesz ott sem védte meg magát, ahol neki volt igaza: a nemrég a kormány portálján nyilvánosságra hozott törvénytervezet lehetővé tenné ugyan a hat hónapos próbaidőt, de csak a kollektív szerződés rendelkezése alapján, amelynek megkötéséhez a munkahelyen lévő szakszervezet is szükséges.
OLVASD EL EZT IS!

- konvergenciaprogram
- kormány
Kevesebb pénz a családoknak: a kormány szerint nem megszorítás, hanem átszervezés

- kormány
- nyitrai imre
Ez vár a magyar nőkre a jövőben

- politikus
- belföld