"Meg akarok halni..."

A Egészségügyi Törvény - más országokéhoz hasonlóan - kimondja, hogy az embernek joga van a méltósághoz, ahhoz, hogy eldönthesse, igénybe veszi-e az egészségügyi szolgáltatásokat vagy sem, ha azzal mások testi és lelki egészségét nem veszélyezteti. Joga van továbbá élni, de dönteni is arról, hogy milyen körülmények között és meddig.

Passzív segítség

A görög eredetű szó, az eutanázia eredetileg szép halált jelent, ma azonban a gyógyíthatatlan betegek halálának - azok beleegyezésével történő - meggyorsítását vagy előidézését értik alatta szenvedéseik megrövidítése céljából.

Alapvetően két formája ismert, az aktív és a passzív eutanázia: az előbbi a legtöbb országban tiltott, míg a másik hazánkban is engedélyezett - bár igencsak vitatott keretek között.

Jó, ha tudod!

Az aktív eutanázia egy olyan cselekvést jelent, amelynek során kémiai, fizikai vagy biológiai eszközökkel - gyógyszerekkel, orvosi eszközökkel - a beteg vagy annak közeli hozzátartozója kérésére lerövidítik a gyógyíthatatlan betegek szenvedéseit.
A passzív eutanázia megvalósulhat az orvos döntéséből kifolyólag, de a beteg kérésére is úgy, hogy a beteg szenvedéseinek lerövidítése tulajdonképpen nem történik meg, csupán nem tesznek további kísérletet arra, hogy állapotát fenntartsák, vagy javítsanak rajta.

Hazánkban az 1997-es egészségügyi törvény tette először lehetővé a passzív eutanázia megvalósulását azzal, hogy biztosította a betegjogok között az egészségügyi ellátás visszautasításának jogát.

Azt azonban kikötötte, hogy bármilyen életmentő vagy létfenntartó kezelésről csak abban az esetben lehet lemondani, ha az illető olyan súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved, mely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül akkor is halálhoz vezetne, ha igénybe venné az egészségügyi ellátást.

Kell a papírmunka

Bár a visszautasítás joga valóban érvényesíthető, a méltósághoz való jog csorbulni látszik azzal a procedúrával, amelyen minden egyes gyógyíthatatlan betegnek át kell esnie hazánkban, aki a kínokkal teli élet helyett a megváltó halált választaná.
Annak ugyanis, aki hazánkban a passzív eutanázia mellett dönt, nem elég ezt csupán szóban kijelentenie: a visszautasítás csak akkor lép érvénybe, ha annak körülményeit egy három tagú orvosi bizottság megvizsgálta, a vizsgálat során pedig megállapította, hogy a beteg valóban gyógyíthatatlan, és a tudomány aktuális állása szerint nem lehet segíteni rajta; betegsége hamarosan halálhoz vezet, és a beteg mindezek tudatában nyilatkozott a visszautasítás mellett. A vizsgálat lezárulta után három nappal ráadásul a betegnek ismét ki kell jelentenie, hogy nem kívánja igénybe venni a további kezeléseket ahhoz, hogy a kérése végre érvénybe lépjen.

Évtizedek óta vita tárgya

Az eutanázia aktív formája Magyarországon jogilag nem létezik, elkövetése pedig bűncselekménynek minősül. Hogy szükség lenne-e az engedélyezésére vagy sem, a mai napig vita tárgyát képezi a jogalkotók, az egyház, az orvosok és a közvélemény között.

Míg egyre több orvos és szakember hangoztatja, hogy a ma már olyannyira fejlett, a hospice szervezetek által nyújtott palliatív terápiák mellett - melyek segítenek a haldoklónak élete hátralévő részét elfogadható minőségben leélni - az eutanáziának nincs létjogosultsága, addig a közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége engedélyezné az aktív eutanáziát, hasonlóan Hollandiához és Belgiumhoz, ahol már évek óta nem számít bűncselekménynek, ha egy orvos - betartva minden arra vonatkozó szabályt - betege kérésére segít véget vetni a szenvedésének.

• betegség
• halál
• jogok
• törvény
• társadalmi probléma
• Terasz