Csodás képeken a lenyűgöző szépségű északi fény: mi festi ilyen varázslatosra az eget?

Ha van természeti jelenség, ami sokak bakancslistáján szerepel, akkor az az északi fény. Nem is csoda: az aurora borealis fantasztikus tánca az égen már-már nem evilági látványt nyújt, ha valakinek sikerül elcsípnie az utazásai során, életre szóló élménnyel gazdagodik.

Itthon sajnos nem jellemző az égi tünemény, bár azért regisztráltak néhány esetet, 2005-ben és 2015-ben is felbukkant. Egész évben előfordulhat, de ősztől tavaszig van a legtöbb esély megcsodálni a fényjelenséget, főként a márciusi és a szeptemberi nap-éj egyenlőség környékén, az északi sarkkörhöz közel eső településeken. Tiszta, sötét éjszakára és egy jó adag szerencsére is szükség van hozzá. Szervezett túrák épülnek rá, sőt bizonyos szálláshelyek kérés esetén felkeltik, riadóztatják a vendégeket, hogy ne maradjanak le róla. Ugyanis a többféle színben játszó fény gyakran, amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan el is tűnik.

Gyönyörű képek az északi fényről

Az északi vagy sarki fény már régóta mozgatja az emberek fantáziáját, már az időszámítás előtti 4. században írt róla a görög utazó, Pütheasz. Tudósok, csillagászok évszázadokon át különféle magyarázatokat találtak a jelenségre. Gondoltak rá tűzként és a gleccserek fényeként is. A 18. században Benjamin Franklin a sarki területeken felhalmozódott töltéseket tette felelőssé a tüneményért, a vizsgálódásokban majd kétszáz évvel később egy norvég tudós, Kristian Birkeland megállapítása hozott áttörést. Ő írta le, hogy az aurora borealis a Napból érkező töltött részecskék árama.

A sarki fény a Föld északi és déli sarkainál behatoló töltött részecskék által létrehozott fényjelenség. A képen az izlandi Snæfellsnes-félszigeten található, jellegzetes formájú Kirkjufell-hegy felett látszik.

Fotó: Hao Wu / Getty Images Hungary

A sarki fény úgy keletkezik, hogy a napszél felkavarja a magnetoszférát, és így a Föld mágneses mezejének vonzására töltött részecskék hatolnak be a felső légkörbe. Energiájuk egy részét átadják a légkörnek, amelynek bizonyos összetevői ionizálódnak és gerjesztődnek, és különböző színű fényt bocsátanak ki. A norvég szigetcsoport, Lofoten is népszerű úti cél az aurora borealist látni vágyók körében.

Fotó: Xavier Paillard / 500px / Getty Images Hungary

A sarki fény színe a gerjesztett atomra vagy molekulára, illetve a magasságra jellemző. A leggyakoribb a világoszöld, valamint lila árnyalat. A halvány sárgászöld szín a 100 kilométeres magasságban lévő oxigénnek köszönhető. A jelenség leginkább egyébként ebben a magasságban figyelhető meg. A képen Grönland fővárosa, Nuuk felett láható.

Fotó: Getty Images Hungary

A fény vöröses, sárga és ibolyaszínekben is megjelenhet, ez azonban lényegesen ritkább. A finn Lappföld csendes, erdős vidékén is gyakori vendég az aurora borealis.

Fotó: Getty Images Hungary

Északi fény az izlandi Reyniskirkja templom felett. A jelenség változatos formákat ölthet, alakját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. Az aktív sarki fények formája folyamatosan változik.

Fotó: Getty Images Hungary

Az aurora borealis az űrből is látható, ám a földről változatosabb képet mutat. Műholdról készült felvételek szerint fénygyűrűként veszi körbe a mágneses pólust.

Fotó: Chao S / 500px / Getty Images Hungary

Sokakat foglalkoztat, hogy az állatvilág vajon mit érzékel a fényjelenségből. Megfigyelések szerint a kutyák gyakran ugatással reagálnak rá, elképzelhető, hogy más fajok is érzékelik.

Fotó: Cheryl Ramalho / Getty Images Hungary

Az aurora borealisra vadászók a leggyakrabban Izland, Norvégia, Finnország, Grönland, Alaszka és Kanada egyes részeit keresik fel. De még a tiszta, téli időben is szerencse kell hozzá, hogy valóban láthassák a jelenséget.

Fotó: Smitt / Getty Images Hungary

(Borító és ajánlókép: ansonmiao/Getty Images Hungary.)

• északi fény
• sarki fény
• aurora borealis
• karácsony
• képek
• természeti csoda
• Terasz