3 alig ismert tény az 1956-os forradalomról

Október 23-án az '56-os forradalomra emlékezik az ország. De mi is történt pontosan 53 évvel ezelőtt? Mindent tudsz a történelmi eseményről?

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az 1956-os forradalom a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás elleni harc, mely diáktüntetésként indult, alig egy nap leforgása alatt vált fegyveres felkeléssé, majd forradalommá.

Fotó: www.bartalosmk.com

A kezdeti sikereket - a kormány megdöntését, valamint az új kormánynak a gyökeres politikai irányváltásra tett ígéretét - hamarosan tragikus események követték.

A szovjetek ugyanis a megegyezések ellenére támadást indítottak Magyarország ellen, mely a hatalmas túlerővel szemben néhány nap alatt elbukott.

Nem Budapesten kezdődtek a tüntetések

Bár a főváros rendszerint központi szerepet tölt be, ha országos megmozdulásokról van szó, az 1956-os események nem Budapesten kezdődtek.
Október 23-án elsőként Debrecenben szerveződött tömeg a diákokból, akik a pártszékházhoz vonultak, és átadták követeléseiket az illetékes vezetőknek. Ezután Görbe János színész elszavalta Petőfi Sándor A nép nevében című versét a tömegnek.

Nem kellett azonban sokat várni, hogy a tüntetési hullám a fővárost is elérje. Budapesten néhány óra alatt tízezres, délutánra pedig már százezres tömeg gyűlt össze, mely nem ismert határokat. Este fél 10-kor már a Dózsa György úti Sztálin-szobrot is ledöntötték, melyet teherautóval a Blaha Lujza térre, a Nemzeti Színház elé vittek, és ott darabokra szedtek. A tízméteres talapzaton csak a csizmák maradtak a nyolc méteres szoborból - a bronz lábbelikbe egy tréfás kedvű járókelő később állítólag még virgácsot is tett.

A Világörökség magyar helyszínei

Nézegess képeket!

Elolvasom

Senki sem segített

A november első napjaiban alakult új kormány tárgyalásokat kezdett a szovjetekkel többek között arra vonatkozóan, hogy vonják ki csapataikat az országból. A szovjet politikai vezetés azonban csak kezdetben tűnt együttműködőnek: 1956. november 4-én szervezett támadást indítottak Budapest és más magyar nagyvárosok ellen. Két hétre volt tehát szükségük ahhoz, hogy átgondolják a kialakult helyzetet, és csapatokat szedjenek össze a forradalom leverésére - ahogy az események bizonyítják, eszük ágában sem volt megegyezni.

A nyugati nagyhatalmak közül egyetlen egy sem állt Magyarország mellé, Eisenhower amerikai elnök nyílt rádióbeszédben mondta el, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem segíti katonailag a felkelést, így gyakorlatilag szabad kezet adott a Szovjetuniónak a forradalom leverésére. Nagy-Britannia a Szuezi-válsággal küzdött, így nem tudott Magyarország függetlenedési törekvései mellé állni. A forradalom résztvevőit ráadásul a magyar vezetők is magukra hagyták. Kádár János az ungvári rádióból beszélt az ország népéhez.

Nagy Imre. Fotó: karpatinfo.net

Rádióbeszédében megígérte, hogy tárgyalásokat kezdeményez majd az idegen csapatok kivonásáról - erre azonban 1991 nyaráig nem került sor. Nagy Imre a Szabad Kossuth Rádióból intézett beszédet a magyarokhoz, melyben nem buzdított ellenállásra, de nem is tiltotta a védekezést.

Tudtad?
Nagy Imre rádióstúdiója a Parlamentben kapott helyet - az ideiglenes rádióállomást még október 24-én telepítették az Országházba, ahol egészen 1957 áprilisáig működött.

Tálcán kínált több tízezernyi áldozat

A bevonuló szovjet csapatoknak elsőként a laktanyákat és egyéb katonai objektumokat kellett megszállniuk. Ez viszonylag gyorsan és könnyen ment, a Honvédelmi Minisztérium ugyanis parancsban tiltotta meg az ellenállást.
A külföldi egységek győzelmével a Rákosi-kor diktatúrája tért vissza egy jó időre, az enyhülésre az 1963-as általános amnesztiáig kellett várni. A legelső perek érdemi védelem nélkül folytak le, így akit bűnösnek találtak, az legalább tíz év börtönt kapott.

Az összecsapások során közel háromezer magyar vesztette életét, a szovjet oldalon alig ezer. Csaknem húszezren megsebesültek, míg a szovjet sebesültek száma alig haladta meg a másfél ezer főt.

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye. Regisztráció az ingyenes rendezvényre.

Promóció

További húszezer forradalmárt börtönöztek be, több százat pedig kivégeztek, közöttük Nagy Imre volt miniszterelnököt. Az 1956-os események után megközelítőleg negyedmillió magyar hagyta el az országot, és telepedett le külföldön.

Ezt is szeretjük