Sokkal idősebb lehet az ember, mint azt korábban hitték: egy új kutatás világított rá
A Kelet-Afrikában talált leletek alapján fontos felfedezést tettek a tudósok.
Az emberiség kialakulásának története mindig is fontos volt a kutatók számára, hiszen kíváncsiak rá, hogyan zajlott az evolúció, és miként értük el a jelenlegi fejlettséget.
A leleteket vizsgáló tudósok sokáig úgy vélték, hogy a modern ember - tudományos nevén Homo sapiens - körülbelül 300 000 évvel ezelőtt jelent meg, a legkorábbi lelet azonban sokkal fiatalabb ennél.
Kőzetek alapján tudták megfejteni a lelet korát
A Nature.com tudományos oldalon megjelent tanulmány szerint az Omo I maradványok - amik a legkorábbi Homo sapiens fosszíliák Kelet-Afrikában - valójában legalább 33 000 évvel idősebbek, mint azt korábban gondolták. Az Omo I-leleteket az 1960-as évek végén fedezték fel az etiópiai Omo Nemzeti Parkban. Bár nem teljes csontváz, a maradványok egy Homo sapiens maradványai, amelyek számos modern tulajdonsággal rendelkeznek. A terület, ahol felfedezték őket, a Kelet-Afrikai Hasadék-völgyben található, amely egy ősi vulkáni tevékenység területe, így a csontok a megszilárdult vulkáni hamu között tudtak fennmaradni. Korábban a csontokat 197 000 évesnek hitték.
The Omo remains are a collection of hominin bones discovered between 1967 and 1974 at the Omo Kibish sites near the Omo River, in Omo National Park in south-western Ethiopia. #omoriver #omovalley #africantribes #tribetour #africanculture pic.twitter.com/87k0CBQ5ly
— the urban historian (@urbanhistorian_) February 9, 2019
Az újabb vizsgálatok alapján kiderült, hogy az Omo I felett található vulkáni kő a Shala-vulkán körülbelül 230 000 évvel ezelőtti kitöréséből származik. Ez azt jelenti, hogy maguk a megkövesedett csontok is legalább 230 000 évesek. A tanulmány szerzője és a Cambridge-i Egyetem professzora, dr. Céline Vidal így nyilatkozott a felfedezésről: „Csak a birtokunkban lévő kövületek és leletek alapján tudjuk megállapítani az emberiség korát, ezért lehetetlen pontos számot mondani. Az emberi evolúció tanulmányozása mindig mozgásban van: a határok és az idővonalak mindig változnak, ahogy egyre jobban megértjük a folyamatot. De ezek a kövületek azt mutatják, hogy az emberek mennyire ellenállóak: túléltük, boldogultunk és vándoroltunk egy olyan területen, amely rendkívül ki van téve a természeti katasztrófáknak.”
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
Hatmillió éves, emberfélétől származó nyomot találtak a régészek
Különös lábnyomokat találtak a régészek, amik feltehetően egy hatmillió évvel ezelőtti korból származnak.
Hatmillió éves, emberfélétől származó nyomot találtak a régészek: az evolúció elméletét is megváltoztathatja
Különös lábnyomokat találtak a régészek, amik feltehetően egy hatmillió évvel ezelőtti korból származnak.
Elolvasom(Borítókép forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- kaukázus















