A pesti állatkertben is mutogattak embereket: elképesztő, hogy bántak az afrikai őslakosokkal

A 19. század végén és a 20. század első felében természetes volt a nyugati nagyvárosok állatkertjeiben, hogy a zsiráfok, vízilovak és flamingók mellett hagyományos életmódot folytató, távoli kultúrákból érkező embereket is mutogattak a közönségnek. Ilyen volt a pesti néger falu, de Európában és Amerikában sok egyéb helyen is találkozni lehetett ezzel a jelenséggel.

Emberek bemutatása az állatkertekben

Magyarországra az 1896-os millenniumi ünnepségek idején érkezett egy falunyi afrikai ember, akik életmódját az Állatkertben lehetett tanulmányozni. A Vasárnapi Újság szerzője el volt ragadtatva a látványosságtól:

“ Van (...) mód tanulmányozni testalkatukat, s ez már magában is megérdemli az 50 krajczárnyi belépti díjt, mivel e négerek mitőlünk annyira elütő emberek.”

“Sehol rosz szag ennyi vad ember közt! Ez igazán bámulatos. Nem éreznek semmiben hiányt; jó húsban vannak, elégedettek; s csodák csodája, nem koldúlnak!”

Nem fest ennyire vidám képet az a fotó, amelyet egy Fülöp-szigeteki kislányról készítettek a New York-i Coney Island állatkertjében 1906-ban. A gyermek láthatóan nem boldog, hogy idegenek bámulják, és egy ketrec rácsai mögött kell élnie az életét.

Az emberi állatkertek fénykora 1870 és 1930 között volt, innentől fogva egyre többen idegenkedtek a gondolattól, hogy rabként tartott embertársaik látványában gyönyörködjenek. Kivételek azonban még hosszú ideig akadtak: 1958-ban a brüsszeli világkiállításon egy belga-kongói falu lakossága tűnt fel, 1994-ben pedig egy francia szafariparkban jelent meg egy elefántcsontparti falu.

Kép: Philippe Lissac / Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• állatkert
• afrika
• fülöp-szigetek
• budapest
• emberi jog
• Terasz