Magyarország lemaradt az élmezőnytől: ezekben az országokban a legtisztábbak a fürdővizek

Nyáron szinte ellepik a közösségi médiát a szebbnél szebb, kristálytiszta vizű tengerpartos fotók, amelyekben már-már földöntúli élménynek tűnik megmártózni. De valójában mennyire tiszták az átlagos európai strandok és fürdőzésre is alkalmas élővizek? Erre kapunk választ egy tavalyi felmérésből, amely részletesen vizsgálta a kérdést.

Az európai fürdőhelyek többségén továbbra is biztonságosan lehet fürdeni – derül ki a 2025-ös fürdővíz-jelentésből. Az adatok szerint a kontinens strandjainak, tavainak és folyóinak vízminősége összességében továbbra is nagyon jó, a legtöbb helyszín pedig megfelel az Európai Unió szigorú előírásainak.

Melyik európai országokban a legtisztábbak a fürdővizek? 

A vizsgált fürdőhelyek 96 százaléka teljesítette a minimális minőségi követelményeket, miközben mindössze 1,5 százalékuk kapott „rossz” minősítést. Az eredmények az Írországtól Észtországig, illetve Ciprusig ellenőrzött európai fürdőhelyek adataira épülnek. A jelentés szerint a part menti vizek általában tisztábbak, mint a tavak vagy a folyók. Az Európai Unióban a tengerparti fürdőhelyek 88 százaléka érdemelte ki a kiváló minősítést, míg a belvizeknél ez az arány 78 százalék volt.

A szakértők szerint ennek egyik oka, hogy Közép-Európában sok kisebb tó, mesterséges vízfelület és alacsony vízhozamú folyó található. Ezek érzékenyebben reagálnak az időjárási szélsőségekre: egy heves esőzés vagy egy hosszabb aszály könnyebben okozhat átmeneti vízminőség-romlást, különösen a nyári hónapokban.

A fürdővizeket négy kategóriába sorolják: kiváló, jó, megfelelő és rossz. Az értékelés alapját az E. coli baktériumok és a bél-enterokokkuszok jelenléte adja, amelyek a székletszennyezés legfontosabb jelzői, és potenciális egészségügyi kockázatra utalhatnak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) figyelmeztetése szerint a szennyezett vízzel való érintkezés gyomor- és bélrendszeri panaszokat, hasmenést, valamint szem-, fül- és felső légúti fertőzéseket is okozhat.

Ciprus vezeti a rangsort

Az összesített lista élén Ciprus végzett, ahol az ellenőrzött fürdővizek száz százaléka kiváló minősítést kapott. A szigetországot Görögország követi 97,1 százalékkal, majd Bulgária 96,9, illetve Ausztria 96,5 százalékkal. Bár Litvánia és Szlovénia tengerparti vizei szintén nagyon jól szerepeltek, a belső vizek gyengébb eredményei lehúzták az országok összesített mutatóit. 

Ha kizárólag a tavakat és folyókat nézzük, Ausztria és Finnország bizonyult a legjobbnak: mindkét országban a belvizek mintegy 95 százaléka kapott kiváló minősítést. A legjobb vízminőségű országok élmezőnyébe Dánia, Luxemburg és Németország is bekerült.

Hol vannak a leggyengébb eredmények?

A jelentés szerint három uniós országban – Észtországban, Hollandiában és Franciaországban – a fürdőhelyek legalább 3 százalékát gyenge minősítésűnek találták. A legrosszabb összesített eredményt Albánia érte el: a vizsgált vizeknek mindössze 16,8 százaléka kapott kiváló minősítést.

Rajta kívül csak négy országban maradt 70 százalék alatt a kiváló minősítésű fürdőhelyek aránya: Észtországban (56,9%), Lengyelországban (58,7%), Magyarországon (64%) és Belgiumban (67,9%). A belvizek között Spanyolország teljesített a leggyengébben. A folyók és tavak több mint 11 százalékát rossz minősítésűnek találták, miközben mindössze 53,1 százalékuk kapott kiváló besorolást. Szlovénia, Portugália és Horvátország szintén az átlagosnál gyengébb eredményeket ért el ezen a területen.

A folyók jelentik a legnagyobb kihívást

A jelentés külön kiemeli, hogy a folyami fürdőhelyek vízminőségének fenntartása továbbra is komoly feladat. Az Európában kijelölt mintegy 1200 folyami fürdőhely közül 2025-ben csupán 47 százalék érte el a kiváló minősítést. A szakértők szerint ennek történelmi okai is vannak. Számos európai folyó vízminősége már az ipari forradalom idején jelentősen romlott a gyors urbanizáció és az ipari szennyezések következtében.

Napjainkban a problémát tovább súlyosbíthatják a heves esőzések utáni szennyeződések, a túlterhelt csatornarendszerek, a mezőgazdasági eredetű szennyező anyagok, valamint a folyópartok közelében élő vad- és haszonállatok jelenléte.

Az EEA ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években sok európai város folyóinak vízminősége folyamatosan javult a szigorúbb vízügyi szabályozásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően. Ennek eredményeként ma már egyre több nagyvárosban nyílik lehetőség arra, hogy az emberek biztonságosan fürödjenek a városi folyókban is. A hazai természetes fürdővizek minőségéről készült felmérést ebben a cikkünkben tudod elolvasni. 

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• strand
• tenger
• tó
• folyó
• úszás
• felmérés
• európa
• tisztaság
• Utazás