Az első boszorkányperben több mint 300 embert ítéltek halálra - Férfiak is voltak köztük szép számmal

A boszorkányokról mindenkinek nők jutnak eszébe, de a középkorban nagyon sok férfit is annak bélyegeztek.

Az első boszorkányper
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Három évszázad alatt közel százezer ember vesztette életét azért, mert boszorkánynak bélyegezték őket. 

Szinte bárkit boszorkánysággal vádolhattak, aki kicsit is furcsa volt az egyház szemében. A beismerő vallomásokat pedig kínzásokkal csikarták ki a vádlottakból. 

Az első boszorkányperben több mint 300 embert ítéltek halálra 

A boszorkányüldözés kezdete a 15. századra tehető, mikor az egyház hatalma csúcsán volt, és hatalmas befolyással bírt. Bárkit, aki megkérdőjelezte vagy veszélyeztette a tekintélyüket, perbe fogtak, és általában halálra is ítéltek. 1428-ban kezdődött az első olyan per a mai Svájc területén lévő Valais-ban, ahol egyszerre több száz embert állítottak az egyházi bíróság elé. A per 6-8 évig tartott és 367 embert ítéltek végül halálra. 

Kivégzési jelenet a Luzerni krónikából 1513-ból, a képen egy nőt máglyán égetnek el a svájci Willisau falujában 1447-ben
Kivégzési jelenet a Luzerni krónikából 1513-ból, a képen egy nőt máglyán égetnek el a svájci Willisau falujában 1447-ben

Ahhoz, hogy valakit a bíróság elé állítsanak, legalább három szomszédjának kellett az illetőt boszorkánynak állítania. A megvádoltakat ezek után kínzásoknak vetették alá, ahol az volt a cél, hogy beismerjék, hogy az ördöggel tartanak fenn kapcsolatot. Aki rávette őket arra, hogy ne menjenek el a misére, és ne gyónjanak, amiért cserébe repülni tudtak. Míg mások a kényszer hatására azt is bevallották, hogy olyan erővel rendelkeznek, amivel akár a szomszédjukat is megölhetik, vagy akár vérfarkassá is át tudnak alakulni. 

Az áldozatok többsége férfi volt

A későbbi boszorkányperekkel ellentétben Valais-ban a vádlottak kétharmada férfi volt, akik elsősorban a paraszti rétegből származtak. Sokan már a kínzásokat sem élték túl, míg a többi elítélt a máglyán végezte. Végső kegyként néhányuk nyakába puskaporos zsákot kötöttek, hogy meggyorsítsák a halálukat, és ne szenvedjenek annyit. A per a boszorkányüldözés kezdetét jelentette, ami hamarosan továbbterjedt más területekre, például az Újvilágra is. 

A perbefogás alapjául különböző leírások szolgáltak, amik közül az egyik legrészletesebb útmutató a német inkvizítortól, Heinrich Kramertől származott. Kézikönyvében pontos leírást adott a boszorkányokról és a jelekről, ami alapján fel lehetett őket ismerni. Valamint arról is, mik a leghatásosabb módszerek arra, hogy valaki beismerje, hogy boszorkány. Miután VIII. Ince pápa bullájában a boszorkányságot halállal büntetendő szentségtörésnek nyilvánította, megnyílt az út a tömeges kivégzésekre. Nyugat-Európában egészen a 17. századig tartottak boszorkánypereket, de még ma is léteznek olyan helyek a világban, ahol boszorkánysággal vádolnak meg embereket. 

Olvass tovább: a középkori boszorkánypróbákba sokan belehaltak - Az sem járt jól, aki átment rajtuk

A 14. századtól egészen a 18. századig tartott a sötét középkor azon időszaka, amikor több tízezer ember esett át boszorkánypróbákon.

A középkori boszorkánypróbákba sokan belehaltak - Az sem járt jól, aki átment rajtuk

A 14. századtól egészen a 18. századig tartott a sötét középkor azon időszaka, amikor több tízezer ember esett át boszorkánypróbákon.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipedia Commons)

Ezt is szeretjük